Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged
1956. 04. 24. 5. rendes kari ülés
képzelhető el, Álláspontj*bóü vonható e következtetésre egyébként F1 ont kovszkij is gondol, mert maga is szükségesnek tartja megjegyezni, hegy "a tulajdon gazdasági viszonyait a jogszabályok szabályozzék» de s tülo doni viszonyok ettől nem szűnnek cég az alaphoz tartozni és egyáltaliéba nem válnak felépitménnyé" /id, tn, I08,1„/, Magyarázatul azonban azt adja, hogy a jogviszonynak jogilag szabályozott társadalmi viszonyként való szemlélete hibás, mert összezavarja a. társadalmi viszonyok jogi ferryjr azok gazdasági, társadalmi tartalmával /u,o./ Egy társadalmi, gazdasági viszony jogi formája azonban maga nem viszony, hanem azokból a normák!1 adódik, amelyek ezt a viszonyt rendezik,; tehát a jogintézményből. Ügy ■ véljük tehát, hogy nézetünk, amely 'a másik szovjet irodalmi álláspont + teleit vallja magáénak /Joffe: A jogviszony a szovjet polg,, jog szerint. 1949.2c.l. és Kareva-Ajzenberg: Jogszabályok és jojviszenyok, 1949,!^o,3 mely szerint a jogviszony jogilag szabályozott társadalmi, gazdasági vi ozony, helytállóbb, 2. A tulajdon, mint materialis viszony elemzésénél, elemeinek felsorolásánál /5-6.1./ helyesebb volna a tárgy /termelési eszközök, használati javak/, tartalom /uralom/, alany /emberek, csoportok» társadalom/ sörre jét megváltoztatni alany, tárgy, tartalom sorrendjére, mert ezzel az on bért juttatjuk előtérbe, s egyébként is ez a sorrend a ezokásoszéletviszonyok, jogviszonyok elemzésénél. Annak külön elemként való felvétele, hogy e materiális viszony a társadalmi fejlődéshez képest változik, felesleges, hiszen ez már az alanyok tárgyalásánál félreérthe-tctlenül kifejezésre jut annak kihangsulyezósa kapcsán, hogy "a tulajdonban biztosított uralom a társadalmi fejlődés adott fokához képest egyes embereiemberek csoportjai-,, vagy az egész társadalom javára szolgál." /6.1./ 3. A materialis értelemben vett tulajdon tartalmának, a termelési eszközök és használati javak feletti uralomnak elemzésénél a "birtoklás" és "rendelkezés" kifejezésekkel magyarázza ennek az uralomnak ? tartalma' a jegyzet /9.1./. Ez szükségessé teszi azután a továbbiakban annak kife tését, hogy a két kifejezést nem jogi, hanem általános értelemben kell használni, mert jogi vonatkozásban e kifejezések, meghatározott tartaloi mai rendelkeznek. Ez a módszer úgy véljük, zavarja a polgári jogi foga makkal most ismerkedő hallgatót. Helyesebb ezért az uralom tartalmának elemzésénél következetesen egyrészt a fentemlitett javak "hatalombavét léről és hatalomban tartásáról'?, valamint azoknak a materialis tulajáé viszony alanya által saját céljaira történt "felhasználásáról" beszéln 4. A materialis értelemben vett tulajdon fejlődése kapcsán a jegyzet rá mutat arra, hogy "a kizsákmányoló tulajdoni viszonyok korszakában a tu lajdon egyéni jellegének megfelelően a javak felett az uralom egyének javára volt biztosítva" /13.I./ Ez a megállapítás lényegében helyes, s ban meg kell emelle-tt említeni azt, hegy ezekben a társadalmi rend'ézex ben sem hiányzott a korporativ tulajdon /pl. a keleti rabszolgatáhtó társadalmakban a rabszolgák állami tulajdona, Rómában a servi publici, testületek, mint jogi személyek tulajdona, a burzsoá államosítás á'ltaJ keletkezett állami tulajdon stb,/ , mint az állarntfiá szervezett rabszc gatartó csoport, vagy kapitalisták egyesüléséből adódó kollektíva tu. dona stb. • - ;,-r gj 5. A rabszolga- és hűbéri tulajdon szerkezetének tárgyalása kapcsán a jegyzet rámutat arra, hogy o társadalmakban a tulajdonjog alapvető f0: májának, tehát a rabszolga- - ill, hűbéri “tulajdonjognak.., kett&s sz< kezete,két oldala van" /32,1,/.. Az egyik a relativ szerkezetű, pogitr tartalmú belső oldala a jogviszonynak, amely a ribszolgátártó /húbéru és a rabszolga /jobbágy/ között áll fenn, mig a másik a jogviszony ab ,L „ , „ 1 T. - T ... - .. ,T______________________________ ' ahü Eng. Bérezi Imre. Stencíllap száma:532.- 60 pld.-
