Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged
1956. 04. 24. 5. rendes kari ülés
Y t-: .^jlut szerkezetű, negativ tartalmú külső oldala, amely a rabszolgatartó ■ ^/hűbórur/ és a többi rabszolgatartók /hübérurak/ között áll fenn, s lényegében áruviszonyt jelent. A konstrukció igen tetszetős különösen ' azért, mert éles válaszvonalat látszik adni a kapitalista tulajdonjog a,-r vonatkozásában, ahol csak az un, külső oldal észlelhető. Mégsem tekihther l’ tő helyesnek azonban e konstrukció, tekintettel arra t hogy az un. belső -.oldal - bár kétségtelen életviszonyt jelent - de nem jelenthet jogviszonyt, nem jelentheti tehát egy jogviszony belső oldalát sem, hiszen s + rabszolgatartó tulajdonos és a többi rabszolgatartók közötti jogviszony .csak realizálódik a rabszolgán, de jogviszony alanya ma/'- a rabszolga ne r lehet. A konstrukció gyengéjét egyébként maga a szerző is érzi, midőn a továbbiakban a következőket mondja:" a rabszolgatartó és a rabszolga közötti viszony szoros értelemben nem is jogviszony, hiszen a rabszolga, legalább is e jogrendszer.fejlődésének tiszta állapotában, semmilyen vonatkozásban nem minősül jogalanynak", /34.1./ A hübérur és a jobbágy v> iunatkozásában beszélhetünk ugyan már valamiféle jogviszonyról, ez a jogyj.. szony azonban a jogképesség teljességével, s a jogképesség töredékével felruházott alanyok viszonya, tehát nehezen illeszthető be a magánjog keretébe. Nézetünk szerint helyesebb volna ezért a kapitalista és az azt megelőző tulajdonjogok alapvető formái közt a különbséget olymódon rögzíteni, hogy edg’a kapitalista tulajdonjog önmagában nem biztosítja a közvetlen erőszakot a tőkés javára a bérmunkással szemben, mert ezt a formális jogegyenlőség akadályozza, a rabszolga- és hűbéri tulajdon e tekintet ben éppen ezzel az elemmel bővül. 6. A hűbéri tulajdoni berendezésnek a római jogban jelentkező csiráit -öy vizsgálva ismerteti a jegyzet a feudalizmus jogintézményeinek római előképeit. A fejtegetésből azonban az látszik kitűnni, hogy a rabszolga részére juttatott peculitfflL. a késői római jog intézménye, holott ez az intézmény már a köztársasági jogban ismeretes volt, hiszen a praetor teretette meg az actief^peculio-t, viszont a praeteri jogképzés az i.e, I. században már lényegében befejeződött.- E helyen kellene viszont fiiegemié - keznük az örökhaszonbérletről, mint a jobbágyság intézményének egyik esi ár rájáról ugyan részben a köztársaság idejére is visszanyúlnak, de lényegé■r1 I-ben kialakult formájában a későbbi császárkor intézménye. Az emphythéta-t a földbirtokos bizonyos előnyökkel, amelyeket a jogrend korábban a rabii szolgabőség idején a kishaszcnbérlőknek nem adott meg /birtokvédelem, a bármikori jogviszonymegszüntetés kiküszöbölése/ csalogatta földjére a km szegény szabadokat, hogy a földek a rsbszolgahiány folytán megmüveletlcni nül ne maradjanak.* Az emphytheusis hosszú tartama mintegy röghöz kötötte j(.£3 örökh-'-szonbérlőt, de a termelésben érdekelt volt. o p. ,-í -v • . / < ara?. Az előbbi problémához kapcsolódik az a kérdés, hogy vájjon a kapitnör ‘1izmust megelőző kizsákmányoló társadalmakban a közjog /a mely persze seb, xo szór Összefonódott a magánjoggal/ elnyomó szerepét, amely a kapitalista r.r: társadalomban kétségkívül erőteljesen kifejezésre jut, vájjon teljesen jabszolbeálja-e a rabszolga-, ill. hűbéri tulajdonjog. Erre látszik uta.1- Lü.+ ni ui. a jegyzet akkor, midőn kijelenti, hogy "az a belső hatalmi visz or; amely a kapitalizmust megelőző jogrendszerekben az alapvető tulajdonjogi formák jellemzője volt, más jogintézményekben, a közjog körébe tartozó ' „/jogintézményekben -jelentkezik a kapitalizmusban" /46.1./. A rabszolga- L;í rendszer államának közjoga kétségtelen sokszor azt a képet mutatja, hog; iz állam a rabszolgatartó és rabszolga kapcsoltába nem kiván beavatkozván! /Maskin: Augustus principatusa,Bp.1953.333.1./» Mégis több példáját ^•pÍHtJuk „nnak> hogy a rab szolgát art <5 állam tulajdonjogon kivüli jogintézi? ínyekkel segiti a rabszolgatartókat a rabszolgák elnyomásában, fékentoltásában. így pl. Hammurabbi törvényei szerint a szökött rabszolgát házá-Eng.Bérezi Imre- Stencillap száma:333.~ 6o pld.