Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged
1955. 12. 16. 2. rendes kari ülés
Eng.Bérezi To plcL 3b73» Észrevételek a Polgári jog című egye te-ni jegyzet általános, részéhez. A oktatásügyi minisztérium idevágó rendelkezése alapján az állam^és jogtudományi szakbizottsága Polgári jog főkollégium általános” része programmjának megvitatása mellett feladatul tűzte ki 3 Polgári jog I/ általános rész címet viselő jegyzetrész megvitatását is.. A^szóbanforgó jegyzetrész - mint ismeretes - a kötelező egyetemi oktatási anyag első részét foglalja magában s a IIe évfolyam első félévében kerül előadásra. A jegyzetreszt világhy Miklós készt tette* /Kiadta, a Pelsőoktatási Jegyzetellátó Vállalat, Budapest» 1955.-. terjedelem- 265 »old,/ A jelenleg közkézen forgó kiadás az 1954 ben készül tn-ek teljesen változatlan utánnyomása- Az utóbbi, viszont az 1952-£3« tanévben megjelent, s ugyancsak Világhy Miklós által készített jegyzet alapqs átdolgozása» Az I'953-ban megjelent jegyzet .éppen a szegen! Jogi Karon 1953.. május 8-án tartott kibővített kari tanácsülésen 'részletes megvitatás ^ala ke-g arült. Általános vélemény volt, hogy a jegyzet már ebben az^első formájában is xigen magas színvonalon megírt- s az oktatásban kitünően felhasználható munka-■ Mint Molnár János megyei bírósági bíró, a vitaindító referátum elkészítője akkor mondotta; V?A bírálat"tárgyát képező jegyzet magasabb igénnyel lépett fel s megítélésünk szennV felsőbb jogi oktatásunkban feltétlenül hézagpótló szerepet tölt be,^Dicsérendő a bírált műben kifejezésre juttatott szocialista szemlélet az egyes kérdéseknek politikus nézőszögból való kifeitése. Ideológiai, elvi1 tévedést, elvetést nem ismertem fel, a jegyzet felépítése ebből a szempontból kifogástalannak látszik/' /Kari tanácsülés! jegyzőkönyv lo-ll,old,/ Klőrebócsájtható, hogy ha a jegyzet akkori e formájában - t-elie-sen ’indokoltan - döntően’ pozitív értékelést kapott, úgy sokkal inkább iiye'n értékelés illeti az átdolgozott, bizonyos részleteiben újraírt munkát r Anélkül, hogy a két évvel ezelőtti jegyzetet« fontosságát túlbecsülnénk, úgy gondoljuk mega11a pitha tó az7 hogy az átdolgozás munkájában az akkor felvetett szempontok hasznosak voltak a szerző számára, amit az is bizonyít, hogy az átdolgozásnál a megjegyzések jórészét figyelembe vette» A jelen jegyze tvita szintén akkor’lesz eredményes, ha hasznos szempontokat ad a poiírári jogi tankönyv általános része szerzőjének feladata megoldásához, Világos, hogy az egyetemi oktatási anyagot tartalmazó tankönyv, vagy jegyzet értékelésénél adva van az alapvető kritikai szempont,, melynek állandó figyelembevételével lehet csak helyes képet nyerni arról; ez pedig az, hogy az egyetemi jegyzet elsősorban oktatási célokat szolgál. Nem szabad azonban elfelednünk azt /“hogy eme'Tlett pillanatnyilag kizárólag az egyetemi jegyzetek tartalmazzák a polgári jog e gye s részeinek viszonylag'telj es,"részletes és rendszeres feldolgozását/A je^yzetirónak tehát erre is figyelemmel arra kell törekednie, hogy az oktatási igényékén túlmenően úgy készítse -1 jegyzetét, hogy azt á gyakorló jogász , de az elméiét embere is haszonnal tudja forgatni, szamara' hetEulözft'etétlen segédkönyv legyen, epren a polgári jog általános részénél azonkívül az értéké les szempontjából még egy speciális körülmény is figyelembe veendő. A joghallgató a polgári jogba bevezetést az általános részen keresztül nyer, ^ennek az anyagnak az előadása, illetve jegyzetének ^tanulása során találkozik először a polgári jog szabályai vala A^sztrzőnek tehát nmra könnyű a helyzete, mert többször áll olyan probléma előtt, hogy az általános rész anyagának megismertetése során olyan fno-al m«kkp 1 ino-i ntév: ménvekke 1 kell operálnia. melvf k bővebb kifejtése
