Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged
1955. 12. 16. 2. rendes kari ülés
Eng,Bérezi 7o,pld,3674-2-részletesebb magyarázata későbbi anyagrészeknél aktuális, viszont ezekről mégis el kell annyit mondania, amennyi szükséges az általános rész anyagának megismeréséhez, az alapvető ismereti-k elsajátításához snél-_ kül, hogy a szóbanforgó fogalmat, intézményt tűireszletezné» ügy hiszem helyes erre a körülményre a figyelmet .fi Ihivni s a jf-gy2etei, a vita során ebből a szempontból is megvizsgálni, Nem akarjuk az altaia-' nosan ismert s rinden jegyzettel szemben támasztandó további követel--' menyeket felsorolni, mint amilyenek pl, a rendszerezettség, megfelelőtagoltság. jó tanúibatóság stbs Világos, hogy az ilyec^jellegű észre-vévelek akkor is el fognak hangzani, ha azok fontosságára, illetve a . jegyzettel sz-r .ibta támasztott ilyen irányú követelményekre a figyn külön n'-m hivjuk fd» '. A vitainditó referátum készítőjének nyilvánvalóan az s feladata, hogy. általánosságban és részletekbe me nőén feltárja a jegyzetnek szokatsz „ elvi és tételei vouatkozásait, melyeket vitathatónak, félre ér the ton-k, esetleg helytelennek tartó Meg keli mondanunk, hogy Világhy Miklós szóbanforgó* jegyzeténél uehéz a- "hibakereső" helyzete * A jegyzet úgy az elvi megái lap it ás okát s mint 'teles részeket, valamint e gesz szem kezetét figyel ictfa. ránt kiemelkedőnek sikerültnek mondható^ A jegyze tvíta u-atíti azt rl, hogy ezT"az egyéni Vél * me ny if a zT e r r e; El v &tottak magukévá teszik-e» I)e azt joggal állíthatjuk, hogy megállapitusunkkal a közvélemény egy része - meg hozzá igen^fontos 'része - mar; déktalanul egye tértéz' pedig a joghallgató ifjúság, amelynek - legalább is szegedi viszonylatban"- túlnyomó többsége a jegyzetet olyannak tartja, amely teljesen megfelel a diák által a jó if-gyzettel szemben állított követelmenveknes» ügy gondoljuk, hogy minden jegyzetirószámára ez a legnagyobb elismerés» A következőkben előbb általánosságban, majd részletekbe menően t<-rjef jük elő a Polgári jog Általános rész c» egyetemi jegyzettel kapcsolatos észrevételeinket» II» Az általános tárgyú megjegyzés-k ismertetése flott előre kell bocsajtanunk azt, hogyha iegyzrttfl kapcsolatos rendszerbeliszerkezeti kérdésekkel nem foglalkozunk» Felment ez alól az a tény, hogy a Pólay Elemér tanszékv-zető által készített s az általános rész prögrammjáva foglalkozó előadmány e kérdéseket behatóan tárgyalja és e körben a * jegyzet vonatkozás ni is érinti» "Ugyanez okból ismétlődés volna, ha -a más tárgyakkal való átfedések problémájával e helyütt is foglalkoznál) Ilyen természetű mc gitgyzésekd elóadmanyunk csak- egész kivételesen ott tartalmaz, ahol ""kőnk rét esetekben a külön kiemelést szükségesnek tartjuk. Kétségtelen, hogy az egyet, mi jegyzetnek egyrészt helyesen, tévedésej? tői mentesen keli bemutatnia az adott tárgykörön belül a tételes anya 62! • tartalmaznia t'dl a jogi ntézményékre vonatkozó szabály cf. a TI másrészt megfelelő. .; ismertetnie kell a különböző felmerült tudományos- ~ nézete Két» Feltétlenül szükséges ugyanis egyrészről, hogy’a ÉaTTgaTo'* ságot egészen közel vigyük a konkret jogszabályokhoz, másrészt viszra jogszabályok ismerete mellett, ugyanannyira szükséges az arra való nevelés, hogy a hallgató a jogban ne pusztán jogszabály összegeződés lássa, hanem tisztában legyén az adott jogágazafnak a jogszabályokból absztrahált alapelveivel, megismerje és átgondolja a különböző kcrdé,-sekbe:n felmerülő tudományos felfogásokat, álláspontokat és ami a legdöntőbb: tudatosodjanak benne a'zok a tényezők, melyek a jogintézményt és jogi nézetek, minf~ a "Tele pit meny" re sze i~ki alakuIasara, ie jlodésé re" üatassal vannakV összeíogialva: a haligátokát úgy~Kefi oktat ni,"'
