Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1955. 12. 16. 2. rendes kari ülés

üagooerczi io pidc 5t>o9

Tr

Eng.*j3e?czi -o pin

1.

2o

3» 4 o 5,

7 a 8a 9a

Io»

11,

12;

13,

14

15,

16,

17.

18,

19,

20,

21,

22c

23,

24

23,

26 c

27 o

28, 29, 3o» 31 o 32, 33» 34 *

Tel

35s. 37. 38» 39 o

Jegyze freie,

Vilar/hy: A Magyar Népköztársaság polgári törvénykönyvének rendszeréről ,/Jogt,Kozl,1955.8,457 és l.í.A

Világhyj idomo-rf37,1.

Jörs: BöiüoRechtswisstínschaft»I,k,lc5sl,

Voigt: E öm 0 Re eh t ege s c h » /Le i pz i g,, 1892 */I. k«232-2 33.1 * /

Végrendeleti és törvényes öröklés; rabszolgafelszabaditás; telki^ szolgalmak; személyi státus; birtok; szerződések, deliktumok. /Lásd

Krüger i Que lie nc 1912 064 <» 1 c/

Dig.41f2.-3.23.

Digo-41.2o25e2o-Cicero Top.37o

Lásd Lőnél; Palingenesis iur,civ,Ii.k.1257. és k.l.

Schwindj Röra.Eecht0/tten.l95o»/ 64 A,

SchulzPrinzipie n dós rom Jie chts,/l934J 36,1,

Gains instituUoi lett a Ili ^századtól kc-.zdve rendszeresen működő állami jogi -iks^lk /elsői vnn Bery-tosban/ jogi oktatásának alapja /a felsőbb áv< ken CL,... ,nos ru,. ?r>ommentár1a.t és Papinianus responsuras i+ , végül a császári cons ti vu; ’ oktc++.4k/. Személyi: Római jog« Ivyirégyháza,1932.1 „k«89A,

Kniep; Der"Rfentsgelehrte Gaius,191o,3o, és k, 78. és k.l.

Világhy: id'.mo476l és k.l0

Csernilovszkij■; illám és jogtörténet. Iok.89.le Ma rx-E nge1 s .* Unsz e s Müv e i , I, k, 6 36«1»

Landshtyrg; Über di; Entst: hung der Regei; Quid quid non agnoscit curia /188os/ Id.Sohm; Institutiones. /München-u0Leipzig,1919./ 175.1.

Rebelais : Porte gruel ./Ford,Bp,1948,/ 3o.l.

A kérdést résziét«- sen taglalja Világhy /id»m-,46o-46l,1./.

Világby: id0nu4,62oi«

Bour]on: Dro: oommun de la France et la coutume de Paris reduite en principes» /Paris,1747./ Idézi Világhy: id.m.462.1.

Világhy: id „n,462*1.

Lásd a Colin-Capitant és az Aubry-Rau-féle müveket,

A tankönyvrendszc-rben néhol eltérés észlelhető ettől, pl. Stábéi: Institution, n d s französischen Civilrechts. /Mannheim A87o,/, ahol üs a családjog a személyi részben nyer tárgyalást s a kötelmi jog az öröklési jog után, tehát a Code rendszerében,

Alpatov; Uj állomás az ókorból a középkorba való átmenet problémád iának feldolgoz 'sában. /Voproszi ísztorii .1949.7, a MTA forditásában soksz ■/ ;ds

Schwartz. Uj irányok a magánjogban, /Bp.1911./ 11.1,

Lá s d V i 1 ághy: 1 d, m„ 4 65-4 6 b, 1,

A íBoSchwarz : Eur Entstehung des modernen Pndekte. nsystems. Sav. Zschft, Rom,Ab t .42,ko588.lt>-AaB,Schwarz : id«mc590olo U.o„596-597A.

iJoO.39o-59o.vlc

Uc o »5971.1 , ;

U.ó 0-584-585 a.

UoOo6o5olc - ,

U.ö.595.1.

Schwartz G,: id,m,82,1.

U,0t23olo

lunc; Nemzetközi magániog.3p.1951.42,1,

Schwär tz G ,; id,ma 113.1.-»

U,Ool58ol.

Világhy: id0m0437/l*

A * ’ onwarz: idmo578»l,

‘ov A Szűvjetunic polgári törvénykönyvének rendszeréről.