Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged
1955. 12. 16. 2. rendes kari ülés
/Oá E mp; o Bérez i —/ ... •*, m yr o I 0 p i. G o J j 3 0 o-31-n*k Venediktov által javasolt elvetését élesen bíráló említett iro epyebként arra la rámutat, hogy 3 törvénykönyvben lenni kell egy egysege ff. ifi cetnek -őrt ügyletekről,' ezt azonban nem lehet mesterségesen a törvénykönyv különös'részének e.gyis címében összefogni./74/ A készülő magyar polgári törvénykönyv hasonló problémái viszont a csehszlovák*irodalomban váltották ki" ellentétes visszhangot, „ Dolákove /75/ Jodkovszkijhoz hasonlóan arra az álláspontra helyezkédifc*hogy nem helyes az egyoldalú jogügyleteket atipikus ienségeknek tekinteni, hiszen azért vannak ilyenek elé. tekintélyes-számmal. Ebből pedig következik, hogy az Eötvös' Loránd Tudó ma ny e gye te ra állam- és' jogtudományi kara által javasolt megoldassál -szembe n helyesebb a szerződések és egyoldalú jogOyy- 1 r-1 f- k fölött álló általános kotr. póriét te. r^mte ni ? hiszen a. szerződés fogalma is absztrakció, amely oz egyes szerződési típusok felett áll. Kétségtelen ugyan, h-ngv tekintet tel arra, hogy az egyoldalú jogügyletek lepnn ;:yobbrésr:t -j sz- rződéo« kfcez járni uá’ /ajánlat; elfogadás, elállás, “"f elmondás, lemondás, bírói Írtétbe helyezés stb,/, meg lehetne a ipunvilatkozat, mint 0 szerződés alkateleméinek, vagy ahhoz járuló ielense/nek''/ "ítKi «■ pórié ját teremteni, ezzel azonban *z egyoldalú jogügylet kategóriája né;/ mindig nem volna kiküszöbölhető, hiszen vannak a szerződéstől függi ti- n jognyilatkozatok is /végrendelet, díjki tűzés/. A fentiek .meggyőznék bennünket arról.hogy a.jogügyletek kategóriáját nem lehet tankönyvben a szerződések kategóriájába belegyömöszölni, es~ p»-dig azért, mert » ha az absztrakció *> kódexben sara kerülhető el, mennyivel kevésbbé kerülhető el 3•tankönyvben, az egyoldalú jogügyletek jogrendszerünkben nem tekinthetők atipikus jele ns ege k ne k, de'V/annak is' tekintenénk őket, ez nem volna indok arra, hogy kielégítő 'magyarázatot ne adjunk rájuk vonatkozólag* s esetleg a szerződős elvetélt formáit láttassuk bennük diákságunkkal0 Kérdés már most, mennyiben helyeselhető az a megoldás, - esetleg a jogügylet kategória.jána/fenntartásá mellett is - ''amely szerint az egesz jogügyié tton 0 sz* ív, édesekről szóló fejezetben nyer elhelyezést, tehát a kötelmi jog ál la Iá no 3 részében, mint, azt jelen* tankönyv rendszerünk, ellentétben a szovjet, csehszlovák és néme í/ tankönyvrendszerrel, a ko~ difikációs elgondvi.-ísok hatása alatt teszi? Nézetünk szerint: ellene szól enn* k ; megoldásnak az a tény, hogy lehetetlen elképzelni polgári jogi tankönyvet az alapfogalmak megfelelő sorrendben tisztázó általános rész ' . nil; ha a taaköuyy ál alános résszel rendelkezik, úgy nem képzelhető el az, hogy le. g alább a' szerződés fogalma e helyütt 'kifejezést ne nyerjen, his#n ennek ismer# te nélkül a' tulajdonjogi rész tárgyalásé aligha Képzelhető el /még akkor sem, ha n tulajdonatruházást eredményező szerződést ne ni bontjuk ketté kötelmi és absztrakt, azaz run, dologi szerződéssé/; ha viszont a kétoldali jo-nyilatkozatból adódó szerződés általános fogai önnek tárgyalását 0 didaktikai szempontok az általános részbe utalják, úgy elkerülhetetlen az e.-,rv oldalú 1 ognyila tkoz a t ok Kérdésének itt való tárgy masa is. Nézetünk szerínt tehát • 'helyesen járt el a pr o.>pranmszerkesztő, midőn hasonlóan s szovjet, cseh és ne ühT r t nd sz~mt T lóul- v V -l?OÍ^orirpi ‘ni nTos szTf o~gfelo“ 'kategória t I e nh t a r i v a, á z S a z/íTTb ío nós"Ye¥2DT'TÍTé s z TTTT»" 16. A cselekvőképesség tanát a pro gr amms z e rke s z t ő szemben tankönyvrendszerünkEe.rT*jogügyiéttanba ’helyezte el. Ezt, az elhelyezést többféle éspedig tudományos szempont támasztja alá. /A jogügylet' kötésénél döntő a cselekvőképesség; a jogügylet semmisségének legjelentősebb oka a cselekyőképte fenség s tp«/ Mégis a didaktikai 'meggondolások amellett szólnak, hogy a cselekvőképesség ne itt, de a polgári jogviszony legfontosabb
