Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged
1955. 12. 16. 2. rendes kari ülés
fing , Be re z I To pl 1 = 1 ‘197 * ■32-a lányának, az ^ rnbe r k tárgyalása során nyerjen aegvi légit ást a szov je t, csehszlovák és a német tankönyv rendszerhez hasonlóan. Éspedig azért, , mert a kontraszt a jogképesség és cselekvőképesség között akkor rajzolódik ki élesen a hallgató előtt, ha azt az ember jogalanyiságának tárgyalása kapcsán taglalandó a jogképesség közvetlen szomszédságában ismertetjük, valamint azért, mert a jogügylet fogalmának megismertetése már feltételezi az ember cselekvőképessé géne kis merétét0 Úgy véljük tehát, hogy helyesebb tankönyvrendszerünk az a merőidósa, hogy a cselekvőké ne ?séd tanát o~ pöT*m irT "jf őgi 's oe viszony alnríynTnai az eámoeT""lögkcpess t meTt£|T..helyezi -eT» k ....... 17« Végül vitatható tankönyvrendszerünk az az eljárása, amellyel eltérői eg. a prorr aunt61, s jo-. ellenes manat art ás fogalmát, s az /bhez kapcsolódé ál-iükéróé.,- k -1 rtSXrmr^QK..TnmsségI részébe illesztette, nyilván? aló Ing* színű n a törvénykönyv terve ze t rendszerének hatására, ITem. vitatjuk nsi:h)'' r -z o rm-noldás . ? kodrxrendszer sze-pont jóból helyes, mert me, felel ::>nruk a Vmdiktov által is hangoztatott elvnek,/76/ riély szerint á törv nykonyv.-t forgatónak egy helyen kell megtalálni ^az életviszonyok cppi" Májához kapcsolódó való mennyi kérdés szabályozását. Kern felelhet nz--> Vm ieg ez az elgondolás a tankönyvrendszer célkitűzéséinél: ésp dig ;zért mert a hallgatónak s ■jogellenes magatartás kór~#dóséival tiszt/-'bau kell lenni-e már akkor, midim'a tulajdonjog kérdései-' nek tanulmányozásába belefog, hiszen a bírtok fajainak a jóhiszemű bir- , tokszerzés utján, való tulajdonszerzésnek kérdéseméi stb« e fogalmakat már ismernie kell, t Nem látjuk azonban indokoltnak, mint azt a programra teszi,hogyha vétkesség és vétőképessé''- fogalma csak a jogellenes magatartásról szóló fejezetben nyerjen tárgyalást« Kétségtelen ugyan, hogy ez tudományos szempontból helyesnek latszik. Ez elrendezés ellen szólnak azonban a didaktikai indokok. Helyt,sen oldotta meg azért feladatát tankönyvrendszerünk;' midőn az ellentétes fogalmak él<-s szembeállításának lehetőségét kihasználva, a vétőképességet a cselekvőképesség mellé állítva tárgyalt a,másr'szt pedig a felvitelt alapfogalmak azonnali megmagyarázásának didaktikai parancsát követve, a vétkesség kérdését a tilos emberi mac-jtartások kapcsán ismerte ti« % jogelle nos ma ma tartás á 11 a 1 á no s kérdéseit, tehát, a jogügyi/-'te k tana üfan. ^ Y-o vb s óFjüT'? Tne Iye z ni 7 azzal' izd doo ni a ogy~az"'lde’,"t Űr főző /Kora csf k. közül "a vTfkessey-7 T/o/i lé e kTkozT; s've tőképé sseg “'pedig 71 cselekvő-'' ktp~s?ég" E'i pcoáü all cjTp rThelyTges'f "fankönyvr-endkze.rürTTcbe oT' 18 í A ,fent e 1 no n d o 11 a k a 1 a p j á. n a poL. á r i j og i t a nk ö nyv ál t. alá nos r 4s zene k második szakaszát u következő rendszerbe gondoljuk foglalni: U lo A polgári jogviszony általában« A jogi tény fogalma, 2. A polgári lőni Ingviszony, alanvai, ! a/ Az ember, b/ Az állam, c/ A jogi szyméiy-.'kc as/ Az állami' lm/, sze lólyek» Az állami költ sógye tó sí szervek« -, Az áll- g/i lkodé szervei, bb/ A szövi- t/izetek, cc/ A társul-Imi szerve.ze tek. L Y)P r* i: ' • • “ A legfontosabb tonegszervezetek /szakszervezet,. Disz?Mndsz/» Egyé sülé tek„ ' • d/ A por ári jogviszony alanyaihoz fűződő személyiségi jogok, aa/ A személyi jogok. bb/ A szellemi alkotások joga. A szerzői jog".
