Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1954-1955, Szeged

1955. 01. 14. 5. rendes kari ülés

-2-'Oß

évfolyamnak tanulmányi színvonala lényegesen magasabb, mint a III. évfolyamé.

Az önállóságra való nevelés vonatkozásában a "tanácsrendszer"-t a büntetőjogból az anyag természeténél fogva a III. évfolyamon alkalmazták jobban. Büntetőjogból jól szerepelt Balogh III. éves hallgató, ki a polgári jogból is igen szép eredményt mutatott fel. Rohamosan javul tanulmányi eredménye, mindkét tanszékre szorgalmasan jár konzultálni. A többségnél viszont lassúbb haladás tapasztalható. Ma már tudatában vannak azonban annak, hogy pl. a Birósági Határozatok önálló tanulmányozása igen hasznos számukra s egyre többen olvasnak jogi munkákat.

Az előadások során igyekezett az anyagnak minden kérdését leadni, nem vállalta azt, hogy egyes problémákról egyáltalán ne beszéljen, egyesekről pedig túl bőven, mintegy tudományos előadás formájában foglalkozzon.

Pólay Elemér Bolya elvtárs előadmányával szintén minden vonatkozásában e'gyétért, s csatlakozik Schultheisz elvtárs hozzászólásához. A félév folyamán a polgári jogi tanszék is dolgozatot Íratott a III. évesekkel. A vizsgákon kitűnt, hogy azok a hallgatók, kiknek dolgozata jól sikerült, a vizsgákon is eredményesen szerepeltek, viszont azoknál a hallgatóknál, kiknek tudása itt reprezentatív volt, de félévi dolgozataik gyengén sikerültek, s a konzultációkat sem vették kellően igénybe, az anyag részletesebb kérdezése során arról győződött meg, hogy az illetők az anyagot alaposabban csak a vizsgák előtt tanulták meg. Ez is igazolta annak létjogosultságát, menynyire szükséges a félévközi ellenőrzés. A II. félévben is fent kell tartani a dolgozatírás rendszerét a III. éven, rá kell a hallgatókat döbbenteni a folyamatos tanulás szükségességére. A Schultheisz elvtárs által említett Balogh szakérettségis hallgató egy évvel ezelőtt polgári jogból elbukott, az elmúlt év végén már emelkedett tanulmányi eredménye, ami az idei tanévben továbDi ± javulást mutat.

A félév folyamán a hallgatók nem vették kellő mértékűén igénybe a konzultációt, most a tanszék tele van ilyen irányú munkával. A II. évfolyamon egy dolgozatot Íratott, de a hallgátóság előmenetele olyan, hogy le lehet mondani ezen az évfolyamon a dolgozatírásról a II. félévben.

A jegyzeteléssel kapcsolatban megjegyzi, egyesek az órákon nem jegyezeteltek, hanem az óra alatt a sokszorosított jegyzetet lapozták, igy igyeke ztek

tartani a kapcsolatot az előadással, viszont ez sokszor aligha sikerült, mert az előadások természetszerűleg nem követik mindig a jegyzet anyagát, sorrendjét, beosztását. Ezeknek a hallgatóknak a felkészültsége a vizsgákon is gyengébb volt. Az előadás módszereivel kapcsolatban kifejti, hogy a II. évfolyamon néhány kérdés előadását mellőzte, a III. évfolyamon •& - szont, tekintettel az évfolyam /vulirbtcLf+j , minden kérdésről beszélt, bár egyes kérdésekkel csak röviden foglalkozott.

Horváth Róbert a referátummal kapcsolatban sajnálatosnak tartja, hogy a speciálkollégiumokra nem tér ki, pedig azok felfejlesztése igen kívánatos.

A speciálkollégium az a terület, hol az oktatói tapasztalatok közvetlen erővel szoktak jelentkezni. Azt szeretné, ha megvizsgálnák - erre a referátum is utal - ezt a kérdést a jövőben valamilyen formában.

Búza László Bólya elvtárs referátumát igen alapos munkának tartja, haa nos mindenki számára, szerencsés összefoglalása a kari munkának.

Hangsúlyozza: az uj módszertani alapelvek célja felszámolni a középiskolás módszereket. Az egyetemi jellegű oktatás megkívánja a hallgatóknak önálló tudományos munkára való nevelését, nem merülhet ki ez a munka tételes joganyag ismertetésében. Forradalmi átalakulás idején a joganyag is i^n gyorsan változik, ezért nem lehet cél pusztán a jogszabályok ismertetése.

Az egyetemen a jogászi gondolkodásra kell megtanítani a hallgatókat, tudjanak tájékozódni a joganyagban, ismerjék az összefüggéseket. Feltétlenül a tudományos gondolkodásra s nem annyira a tételes joganyag ismertetésére kell őket tanítani.