Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1954-1955, Szeged

1954. 12. 17. 4. rendes kari ülés

szó" helyes lenne tehát, ha vekről történne inkább megbeszélés.

Kívánatos ezért pl* annak megvitatása, hogy a kai* mint kollektíva a K.V.határozata nyomán milyen segítséget, kezdeményezéseket tud nyújtani a mezőgazdaság fejlesztése érdekében.

Pólay Elemér elmondja, hogy a polgári jogi tanszék ez év október közepétől kezdve rendszeresen konzultál a szakérettségis hallgatókkal. A velük való foglalkozás során egyrészt arra törekszik a tanszék,hogy a szakérettségisek az anyagot alaposan megismerjék; másrészt arra,hogy a megismert anyagot jogeset megoldások kapcsán önállóan tudják alkalmazni. Különös figyelmet szentel azoknak as zakérettségiseknek, akik a múltban gyengék voltak, esetleg elbuktak polgári jogból. így többek között ez év januárjában elbukott Balogh Zoltán III.éves,a tanév végén már jobb eredményt ért el, mert dolgozata 4**re sikerült és ezen felül az anyag önálló feldolgozásában is haladást mutatott, akkor amikor csoportos jogeset megoldásnál igen szépen és alaposan indokolt külön véleményt terjesztett elő. Hasonlóan szép xfcs haladást mutatott a korábbiakhoz képest Szatmári József és Kerepesi Miklós is.

Az egyik hozzászóló emlitést tett a mezőgazdaság megsegítéséről* E tekihtetben az egyetemi pártbizottság komoly kezdeményező lépést tett annak felmérésére, hogy milyen segítséget tudnak nyújtani az egyes karok a mezőgazdaság fellendítése érdekében. E tekintetben nem becsülhető le az a munkásság, amelyet a mezőgazdasági jogi tanszék vezetője végzett, ami egyébként a referátumban megfelelő súlyt kap, aki a Dunántúlon, valamint Szeged környékén is tájékozódott a termelőszövetkezetei problémái tárgyában, több jogi tanácsot adott részben helyben a tagságnak, részben később a tagság levélbeli kérésére is.

Mint a polgári jogi tanszék vezetője maga is tájékozódott a szegedi bíróságok vonalán a termelőszövetkezetek, valamint a mezőgazdasági haszonbérleti viszonyokkal kapcsolatos problémákról. E problémák felmérése során megállapította, hogy egészen kivételes esetekben szerepelnek a perekben felperesként s úgyszólván minden esetben őket pertik. Ez arra mutat, hogy a tagság részben nem ismeri a szövetkezet jogait, részben nem törődik azzal, hogy azokat érvényesítse, laza tehát a kapcsolata a szövetkezeti tulajdonnal és a termelőszövetkezet kezelésében álló ingatlanokkal. Az előbbi hibán a jogászságnak a szövetkezeti mozgalomba való fokozott bevonásával, jogi tanácsok nyújtásával, az utóbbin pedig jelentős, részben, főleg jogászok által végzendő felvilágositó munkával kell segiteni.

Schultheisz Emil szerint a büntetőjogi tanszék a szakérettségisek vonatkozásában ugyanazokat az észrevételeket mondhatja el, mint a polgári jogi tanszék; rendszeresen konzultálnak a hallgatókkal. Kiemeli, igen nagy jelentősége van a hallgatók önállóságra való nevelése kérdésének. A büntetőjogi tanszék ezt a kérdést igen fontosnak tartotta és arra törekedett, hogy a hallgatókban felkeltsék az érdeklődést e szaktárgy irányában. Felhívták a figyelmet a bírósági határozatok önként történő tanulmányozására. Érdekeltté kellett tenni a hallgatókat, s a jogesetek összeállítása során tekintettel voltak a bírósági határozatokra is. Ezeknek tanulmányozásával a jogesetek megoldása biztosabban sikerül, örvendetes, hogy a III.éves hallgatók egyre nagyobb számban jelennek meg a tanszéken és behatóbban tanulmányozzák a "büntetőjogot.

Martonyi János az előadmányt igen értékesnek, tömörnek tartja, a lényeges kérdésekre feltétlenül rámutat. A referátummal egyetértőén fontos kiemelni azt a jelenséget, hogy az uj szakasz óta a jogászi munka jelentősége igen nagy mértékben fokozódott. Ezzel párhuzamosan javultak a jogászi munka lehetőségei is. A maga részéről is úgy érzi, azóta igen megnövekedett a munkakedve is.