Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1954-1955, Szeged
1954. 11. 26. 3. rendes kari tanácsülés
ö- • r. % ■ : lehetőségét* illetően./III»kezdők/* Több csoportban /lVaC, 111,11-, J iíK/ ált s lé nos -hanyagság és modorbeli nyegleség, indokolatlan közvetlenkc-dő magatartás nyilatkozik meg az előadóval szemben Sokan még könyvet, füzetet sem hoznak az órára. Más csoportoknál jobb ,az általános szellem és .a munkaerkölcs /II„H,/, ahol a hallgatók több szorgalmat mutatnak a szótanulásban és fordítási készségük is kielégítőbb. Nyilvánvaló, keresnünk kell széknek a hiányosságoknak az okát és meg kell találnunk a javítás módját is. Hallgatóink jórészének gyenge középiskolai eredménye, továbbá a hivatástudat hiánya részben indokolja vázolt magatartásukat, Alátámasztja ezt a' tényt az is, hogy a jogi szövegek az egyetem többi szakszövegeinek stereotip szókincséhez viszonyítva, -igen nagy és váltó? s szókincset kivannak /V,ö>: Matematikai szakszóki.ncs,/ Előadójuk /Szüoß Sándor né/ ezekben az objektivuniókban, továbbá a jelentés elején említett berendezési nehézségekben, de főleg abban látja az alacsony nivó ókát, hogy az ösztendijrendezés • a hallgatókat elkedvetlenítette, s -szerinte »minden mindegy" hangulat vett erőt rajtuk. Ez utóbbi érvet akkor találnám megfontolandónak, ha jogi szaktárgyaikban is párhuzamosan jelentkeznének ennek a hangulatnak a következményei. Azonban a szr ini ismeretek ellenére sokszor á nevelő nem kiforrott, vagy helytelen módszere, továbbá a közte és a hallgatóság között kialakult nem kívánatos hangnem., kapcsolat is talaja a laza munkafegyelemnek, következésképen a rossz eredménynek- Irogatásaim,tapasztalataim alapján - úgy vé" - Szütsné kartársnő jobb, s még hozzá nem is csupán látszateredményt fog elérni, ha nevelői munkájában gyökeresen felszámolja a köz-etlenkcdő hangot, következetesen jár el a bármilyen kérdésben mulasztókkal szemben? ha saját hatáskörében tud nemet is mondani. Oktatásában pedig a következetességet kell szerte lőtt tartania, bizonyos didaktikai elveket /az óra beosztása, szigorú számonkérés, az uj anyag alapos feldolgozása és begyakorlása/: tudnia kell, hogy^ a nyelvtanítás aprólékos, rögös utón járó munka, ahol a logikus felépítés nélkülözhetetlen: gazdálkodni kell az idővel; úgy kell az uj anyagot feldolgozni, hogy nyugodtan merjünk a hallgatótól számonkérni„ Készülni keli az órára még akkor' is, ha a hallgató és az előadó nívója között igen nagj is a különbség; az előadó részéről számos példára, sok összegyűjtött any' r-a v°n szükség, hogy az érdeklődést ébren, tartsa.- 4 -Küzdeni fog a lektorátus azért, hogy rm nehéz orosz nyelv tanulását jó tanítási módszerrel, következetes pedagógiai, eljárásokkal megkönnyítsük az ifjúság számára. Ebben a munkában iparkodom magam is -rendszeres jóindulatú kritikával segíteni Szütsné' kártársnőt,. Nem hagyhatom említés nélkül, hogy az év megindulásakor, milyen kartárs:.asan igazított el adminisztratív kérdésekben, továbbá -azt,; hogy pontos és elég nagy munkát jelentő jegyzetgépelésével milyen nagy mértékben járult hozzá munkánk zökkenőmentes folytatásához. ' / Statisztika?, adatok: ' , , II,évfc .............. előző félévi tan^átlag oroszbol 3.41 • j 'j 1 e ni eg,.eoi ... 35 H-g...*..... " félévi tan. átlag oroszból 3,55 J a 1 e ni eg.®««.. ...c........ 2 „8 II. évf, K. tavalyi orosz átlag 4,55; jelenleg., , 3«7 III. » K » " "• 3,53; !i r ..... 2.7 K2 " ” " 3o95: " ..... 3.5 H » » » 4.o5; " ‘ ...., 4o- , IV./a* • " » '* 3.7o; " ..... 3o6o IVo/B. - " « » 3«7 o *, w • ..... 3,5o IV./C. » » " 3o95; " . •. 3.5o Az Írásbeli'kimutatás a’Lapján igc-r sokan és nagy óraszámban mulasztanak,
