Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1954-1955, Szeged
1954. 10. 21. 2. rendes kari ülés
iából ^'-vetkezik be az alkalmatlanság. Még rosszabb a helyzet a felsőkabát szempont iából. Pl. a II. évfolyam 3/4 részét tevő hallgatóknak csupán átmeneti kabátjuk, vagy csak u.n. félkabátjuk van. A lábbeli tekintetében hasonló a helyzet. A legtöbb hallgatónak csak egy pár cipője van, ezt viseli állandóan, s ha a cipő javításra szorul, igen nehéz helyzetbe kerül az érdekelt, mert átmenetileg nincs mit nordania. A leányhallgatóknál némileg jobb a helyzet, de főként mel6g, téli ruházati dolgokat nélkülöznek többen. Ez vonatkozik mind a felső ruhára, mind a fehérneműkre.-2-Egyes hallgatók ösztöndíjukból haza is küldenek, mert családjuk nehéz anyagi helyzetét látva, segítséget akarnak nyújtani a szülőknek. Csak példaként említem fel Borbas László joghallgató esetét, aki időnkénti hiányzását azzal indokolja és igazolja, hogy alkalmi munkákat kénytelen vállalni, mert testvéreit részben neki kell eltartania. Más hallgatók viszont, akik árvák vagy félárvák, teljesen magukra vannak hagyatva s egyedül ösztöndíjuk adja megélhetésük teljes fedezetét. Világos tehát, hogy a hallgatók zömének a többféle nehézségek közül a ruházkodás jelenti a legnagyobb problémát. Ezen a téren kell a segélyezés helyes módszerét alkalmazni. Kormányzatunk már a múlt év decemberének közepém tetemes összeget folyósított az egyetemi hallgatók ruházati felsegélyezésére, s tudomásom szerint ebben a tanfélévben is, a még rendelkezésre álló segélykereten /9.o5o Ft/ felül kb. I8.000 Ft összegű ruhasegély lesz az Állam- és Jogtudományi Kar hallgatóinak felruházására fordítható. Ennek a szociális akciónak jótékony hatása két vonatkozásban lesz lemérhető. Egyfelől abban, hogy a hallgatók a hideg idő beálltával a meghűlés ellen védettebbek lesznek, másfelől az ösztöndíjból ruházati cikkek vásárlására kevesebbet vonnak maid el s igy táplálkozásuk kielégítőbbé válik. A DISz-nek már most felvilágosító munkát kell végeznie az ifjúság körében abban a vonatkozásban is, hogy az ösztöndíj elsősorban az egeszso • ges táplálkozás céljaira használtassák fel s csak ha ez már biztosított akkor kerülhet sor az ösztöndíjból egyéb szükségletek fedezésére, Felesleges ugyanis hangsúlyozni, hogy csak a megfelelően táplálkozó hallgató képes a tanulmányi ,munkának 'jól és egyre fokozódó mértékben, mégj óbban eleget tenni. Általában világos, nogy az egyetemi jó tanulmányi münYa egyik alapvető feltétele a hallgatóság rendezett szociális helyzete. Ez képes valóban felszabadítani a hallgató minden erejét az ezidőszerinti feladataival kapcsolatos legfőbb cél elérésére: az eredményes tanulmányi munka végzésére. A kormányzat által bevezetett és fenntartott ösztöndíjrendszer is elsőd leges célját csak akkor érheti el, ha ez egyben ráneveli a hallgatóság got a helyesgazdálkodás elsajátítására. Ha a hallgató megtanulja a ren delkezésére álló anyagi javak célszerű felhasználását, tehát megtanul gazdálkodni, ezzel feltétlenül a szociális helyzete megjavulásának feltételeit teremti meg. A IV. éves hallgatók szerint anyagi erejüket az államvizsgára való felkészüléshez szükséges jegyzetek beszerzése is igénybe veszi, Ez az ér velés azonban nem alapos, mert a jegyzetek egy részét nyilván előző tanulmányaik során beszerezték már s csak az uj anyagot tartalmazó részek pótlólagos beszerzéséről kell gondoskodniok. A hallgatók szociális helyzetére a kulturális, sport- és egészségügyi körülményéi is meghatározólag hatnak. A kulturális ellátottságuk, bár még sok kívánnivalót hagy maga után, általában kielégítő. Anyagi hely-
