Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1954-1955, Szeged

1954. 10. 01. 1. rendes kari ülés

módszertani Bizottság munkaterve az 1954/55.tanévre«

A Módszertani Bizottság feladata az oktatással ás a neveléssel kapcsolatos módszertani alapelvek továbbfejlesztése és kidolgozása /Kari munkaterv 1.2./

a./ Ezt a feladatot - az elmúlt évek tapasztalait figyelembe véve - úgy kívánja megoldani, hogy munkájában az elmélet és gyakorlat egysége jusson kifejezésre. Jellegénél fogv^ a Bizottság nem operativ szerv,tehát nem vehet részt cég közvetve sem a kar vezetésének munkájában. De cint elvi tanácsadó testület, megállapításait és javaslatait azokra az adatokra kívánja felépíteni, amelyeket a Kar tanszékeinek munkájából szűr le. Az uj módszertani elveknek tehát nemcsak kifejtésére, hanem megvalósulásuknak figyelemmel kisérésére is törekednie kell.

A M3.tevékenységének közelebbi meghatározása a Kari munkatervból következik. Az itt közvetlenül reá rótt feladatokon kívül munkatervébe illeszti azoknak a kérdéseknek megvizsgálását is, amelyek az uj módszertani alapelveknek megvalósulásával függenek össze. Ezzel kívánja előmozdítani a Kar sikeres munkáját, a szocialista jogászképzés színvonalának emelését0

A MB.szoros kapcsolatot tart a Szakszervezet Nevelési Bizottságával. Vele karöltve rendez oktatószemélyzeti értekezletet az uj módszertani alapelvek megvitatására. A tanév folyamán is a Nevelési Bizottsággal együtt tárgyalja meg a legfontosabb elvi problémákat.

A tanév folyamán a Bizottságban megtárgyalandó problémák egyenként:

1. A fokozatosság elvének érvényesülése az I-II.évfolyam tanul[ • íyj munkájában. Az oktatásügyi miniszter 85>E55/19 5 4.0. M. s z. ütásítása az 1954/55.tanév fő feladatairól szólva hangsúlyozza: "A színvonal emelésekor ügyelni kell a fokozatosságra, szem előtt tartva azt az alapelvet, hogy a hallgatók önállóságra való nevelése nagyobb pedagógiai segítség nyújtását kívánja meg az oktatótól." A MB.októberben tartandó ülésén meg akarja vizsgálni: mit j.lent ° tanszékek gyakorlatában a fokozatosság érvényesülése és milyen módszereket alkalmaztak ebben a tekintetben? Tapasztalatainak közlésével segítséget akar nyuj ;ni a tanszékek munkájának további javításához.

2. A vizsgák előkészítése és lebonyolítása. Az önállóságra nevelés ér<Tel?ében nyuJIancTS fokozott pedagógiai segítségre különösen a gyengébb hallgatóknak van szükségük. Ezért a tanszékek nem nézhetik közömböser a vizsgákra való felkészülést, hanem tanácsaikkal, segítségükkel be kell avatkozniuk akkor, ha a jó eredményt nem látják biztosítottnak. Ennek legjobb módszereiről a Kari munkaterv 1.2/b. pontja értelmében a M.B.a tanév folyamán kétszer, november 2o. és április 2o.határidővel javaslatot terjeszt a kari tanácsülés elé. A vizsgák időszakában a tanszékeken tapasztalatokat gyűjt.

3. Az államvizsgák előkészítése. A Kari munkaterv I.2/d.pontja értelmében a MB.szeptember 3ö-ig értekezletre hívja össze a IV.évfolyam hallgatóit és az itt létrejött megállapodásnak megfelelően felkéri a tanszékeket az államvizsgakcnzultációk megszervezésére. A Il.félév elején az államvizsga-előkészítés problémáiról - a félévi helyzetnek megfelelően - külön tanácskozik és a szükség szerint javaslatokat tesz a Dékánnak. Végül junius 5 -re összefoglaló £ lentést készít az államvizsgák előkészítő ■

A._A tanszéki értekezletek eredményeinek összegezése. A tanszékek

a Kari munkaterv ÍV.3. pontja alapján felévenként értekezleten beszélik meg munkájuk eredményeit és hiányosságait. Az értekezletekről fel-