Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged

1954. 04. 10. 7. rendes kari ülés

- 9 -pl. nem látott világosán egyes kérdés életén, az igyekezett ♦ elkttdösiteni a megoldást.

Az olvasd közönség értékeli a tudósok munkáját, érdeklődnek tudományos kérdések iránt, legyen az műszaki, tiolgóiai vagy akar a jogtudomány problémája. Mutatja ezt az is, hogy pH Száméi elvtarsnak tavaly 5 ezer példányban megjelent Könyvéből ma már kb. 4oo van, Kovács elvtárs nemrégen 5 ezer példányban megjelent könyvéből csak kb. 17o db. van már, Eel•merül tehát a kérdés, hogy ki elégitse ki ezeket az igényeket? Feltétlenül szakembereknek kell Írni az ilyen könyveket s széles körben hozzáférhetövé kell tenni a dolgozók számára*

Kovács elvtárs könyvének értékét abban látjuk, hogy jogi kérdéseket politikai tartalommal töltött meg. Azért adták- ki ezt a könyvet népszerű formában,mert hézagpótló} egyszerű emberek is olvashatják s nem hiszik hogy ez ártana a jogtudományok,

Antalffy elvtárs referátuma is említette: Nem egyoldalúan foglal állást a burzsoa alkotmányok kérdésében, ilyen módon a könyv alkalmas arra, hogy az olvasóban,erős itse a proletár nemzetköziség és hazafiság érzését. Értéke végül az is,

. hogy bátran vet fel uj problémákat és ígéri, a Szikra továbbra is támogatja az ilayen irányú müvek kiadását.

Hábermann Gusztáv: Szerző könyvének egyszeri, gyors átolvasása '- a nem kimondottan szakembernek - nem teszi lehetővé annak alapproblémáihoz, vagy részletkérédéseihez történő hozzászólást.Emellett tárgyamtól - a polgári eljárás}, jogtól - szerző könyyének tartalma kissé messze is esik.

Ezek az okok késztettek arra, hogy a könyv főkérdéséihez való hozzászólást a jelenlevő szakprofesszorok hivatásának tekintsem.Csak néhány szemoont az, amit ezek előrebocsátása után ki- emelni szeretnék-. Amikor a könyvet kézbevettem, felifterült •bennem a kérdés, vájjon mi inditotta a szerzőt arra, hogy

könyve címében a burzaoa alkotmányosság válságát helyezte előtérbe. Átvizsgálva a könyv tartalomjegyzékét a cim és a tartalom között ellentmondás látszott fennforogni, miután a tartalomjegyzék mindenütt alkotmányról és nem alkotmányosságról beszél. A könyv átolvasása azonban meggyőzőtt arról,'hogy a cim megválasztása helyes. Szerző ugyanis nem elégedett meg azzal, hogy az egyes alkotmányok szövegei alapján fejtse ki nézetét, hanem megvizsgálta az egyes alkotmányoknak a helyben és időben való tényleges érvénye- sülését, miáltal azokat funkxiójukban vizsgálva a kritika oly fegyvereire tett szert, amelyek egyébként nem állhatták volna rendelkezésére. Nem az alkotmányokat vizsgálta egyedül, hanem azok gyakorlatát is, tehát az egyes államoknak az alkotmányok alapján gyakorolt alkotmányosságán, így tehát a cim megválasztása szerencsének bizonyult.