Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged
1954. 04. 10. 7. rendes kari ülés
Io -£§y ország alkotmánya végeredményben csak irányelvek meghatározása. Az alkotmányok felbontása /Révai és más szerzők/ egyes törvényekben történik, mint pl. a szervezeti törvények, eljárási kódexek stb. rendelkezéseiben. így az alkotmányosság válságának kérdései szerző könyve alapján részlete•iben is megvizsgálnádók lesznek rn^gd az egyes jogágazatok keretén belül, amint a saját- szakában erre Bónis és Martonyi professzor kartársak is rámutattak. •Az alkotmány rendelkezésinek ez a felbontása a gyakorlatban természetszerűleg felveti a törvényesség kérdését is. hiszen ennek kérdése, hogy az alkotmány rendelkezéseit az egyes jogalkotmások mennyiben válósitják meg helyesen és mennyiben biztositja az adott állam az alkotmány rendelkezésinek e törvények keretében is V: ló tényleges megtartását. így a törvényesség kérdésén keresztül további adatokat nyerhetünk az alkotmányosság válságának meghatározásához. Ez különösen jelentős abból a szempontból, hogy az egyes burzsoá állaamok dolgozó tömegeinek a burzsoa alkotmányosságon keresztül lehet egyedül módja arra, hogy re/s^Ltiv értékű, megszorított jogait érvényre juttassa, illetve, amennyiben ez nem lehetséges, hogy ezen keresztül iKkxtxKgyxdülxmááSExxrza^^dmgyxiKiafcixxxriék^/ iEBgszHri±szfc±xj-0gsi±xÉrxáiiyrKxg;3a±±xsax^;x±üa±xK is lemérjük a burzsoa alkotmányosság válságtüneteit. Erre nyomatékül mutatott Búza professzor kartárs az ENSZ. alapokmány megváltoztatására vonatkozó törekvésekről tartott előadásában és Vas Zoltán Péter a Jogtudományi Közlönyben közzétett tanulmányában. Szerző könyvét igy vizsgálva kétségtelen annak forrásmunka jellege és az egyes jogágazatok feladata lesz ezek keretében is kimunkálni azokat az adatokat, amelyek az adott állam alkotmányosságának válságát tükrözik. Ha szerző könyvét igy szemléljük, akkor az elhangzott kritikáéi megjegyzések jelentős része elesik. A tárgyalt munka nagy nyeresége nemcsak az elniélet terén doldozó szakjogászoknak, hanem a gyakorlati jogászságnak is, amely továbbképzése során eddig nélkülözött alkotmányjogi és államjogi forrásmunkához jutott. Búza László:elfogadóm Száméi elvtársnak azt a megállapítását, hogy a szabadságjogok csak közvetett befolyást biztosítanak az'államügyekbe. Maga is igy látta a helyzetet. Referátumában azért használtam azt a kitételt, hogy a szabadságjogok befolyást /tehát nem részvételt/ jelentenek. Csak szövegezési pongyolaság, ha ez az álláspontom a referátumban nem jutott elég élesen kifejezésre. Beér elvtársnak azt a megállapitását indokolatlannak gondolom, hogy álláspontomban összemosódik az államtipus és az államforma fogalma, és igy az állam vizsgálata elszakad az osztályalaptól. A referátum "az állam fajai" kifejezést használja éspedig nagyon Vilmosán az államtipuson belül, mint egy az államtipusnál szükebb körű fogalmat. Az államforma régi értelemben vett fogalmát azért gondolom f e nnt art and ónak, mer i* a monarchia és köztársaság megkülönböztetése az államtipu«tól független: már a rabszolgatartó társadalom korában is volt monarchia és köztársaság*