Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged
1954. 08. 27. 3. rendkívüli kari ülés
m a többletet visszatéríteni nem köteles, "az előadmány a ;ónban kötelesrészt nem sérthet". 6. A végrendelet alakszerűségeivel kapcsolatban /18.?/ helytelennek tariguk a tanuk közreműködése nélkül létrejött holograf végrendelet érvényességének elismerését. ^ tanuk hivatva vannak bizonyítani az örökhagyó végrendeléttételekori akaratállapotát, Azt, hogy szabad aihratelhrtározási képességének birtokában volt-e,erre pedig a tanunélküli holograf végrendeletnél mód nincs, különösen helytelen ez a szabály a szovjet öröklési jog szabályainak reflektora mellett, amelyek a végrendelet érvényessegének minden esetben közjegyzői közreműködést kívánnak meg. 7. A “közös rendelkezések Írásbeli végrendeletekre“ címmel ellátott 25» § első és második tétele logikai ellentmondásban látszik egymással- lenni. r ig az első tétel azon szabálya, hogy "sem a közvégrendelet, sem pedig az írásbeli magánvégrendelet érvényességét -nem szünteti meg az, haa végrendelkezést tartalmazó okirat a végrendelkező akaratán kívül álló okból megsemmisült, vagy egyébként fel nem található' arra a törekvésre utal, hogy az örökhagyó bármilyen nehezen rekonstruálható végakaratának-' ■ mindenféleképpen érvényt kell szereznünk, a második teteiben foglalhass a vélelem, hogy az örökhagyó birtokában talált végrendelet megsemmisítése méllett egyszerű vélelem szól éppen az ellenkezőjére utal: haa Ijöfkifébb bizonytalanság észlelhető is az örökhagyó akarata- tekintetében ér%óny««*öljön a törvényes öröklés, kézetünk szerint az egész szakasz mellőzhető volna, nemcsak e logikai törés miatt, de az. alábbi indokokból í$._^ Az örökhagyó elvezsett, vagy megsemmisült végrendeletének, rekonstnpkoiója' tok visszaélésre a perek légiójára adna ákaímat. hiszen még egyébként érvényesnek látszó végrendeletekkel kapcsolatban is mennyi a per. Ha viszont az öro-khagyó-birtokában egyébként alakszérüsegi követelményeknek megfs le :ő végrendelet maradt, úgy bizonyítsa az, aki ebből jogokat vei érvényesíteni, hogy az örökhagyó e végrendeletét megsemmisítési célzattal nem adta ki kezéből. A személyi tulajdon feletti egyre szélesebb körű rendelkezés ma már újból a "favor testamenti" uj viszonyokhoz alkalmazandó elvének érvényesülését kívánj a/mivei azonban természetesen nem kívánjuk a végrendeleti alapon történő öröklés primátusát hangsúlyozni a törvényes örökléssel szemben/, s igy a fenti szakasz ez okból is mellőzendőnek lát szik. 8. Nézetünk szerint mellőzhető a "Törvényés örökös-kizárása'1 címet viselő 28. § /1/ és /2/ bekezdése. A kötelesrészről szóló fejezet kimondja, hogy: "a kötelesrészre jogosultat a kötelestészre is kiterjedő hatállyal csupán a következő okok kifejezett megjelölésével lehet az öröklésből kizárni /kitagadás/... "Ebből viszont kivetkezik, hogy a kötelesrészre nem jogosult törvényes örökös minden további nélkül, indokolás hiányában is érvényesen kizárható. . 9« A "Helyettesörökös" c. 29»§ /1/ bekezdése igy szól: "Az örökhagyó arra az esetre, ha az örökös meghal, vagyaz öröklésből egyébként kiesik, mást nevelhet örökössé /helettesörökös/1. A szabatosság kedvéért “ha az örökös" szók után a következő kitétel volna beillesztendő: "A ha-gyaték *«gnyiixáiralá;sa megnyílása előtt". A szöveg eredeti formájában u.i. az utóöröklásre is utalhat, márpedig ezt az intézményt a tervezet elveti. _ lo. "A végrendelet érvénytelenségét’ tárgyazó ötödik fejezet az-érvénytelenségnek akarathiány folytán bekövetkező eseteit szabályozza csupán, márpedig a ciro kimerítő felsorolás igényét támasztja, ifihez ké-
