Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged
1954. 08. 27. 3. rendkívüli kari ülés
lentkezik oz akórdés abban az esetben, ha a házastársak egyikének .gyermekei nem gyermekei a^másik házas társnak. Lz esetben az egyik ház as társ halála után a másik házas társ részesedik a házastársi közös vagyonnak elvileg az elhalt házastárs munkájából származó feléből azon gyermekek rovására, akiknek a tartására - hacsak nem az ő hozzájárulásával kerültek a -közös háztartásba - kötelezve sohasem 'lesz, hiszen velük rokoni kapcsolatban ham'áll. A túlélő házas társnak- gyermekrésznyi hagyatéki hányáé-, ban való részesítése és az ezt esétlegesen megtold- haszonélvezet helyett a Legfelsőbb Bíróság IV.si. elvi döntésében meghatározott házastársi haszonélvezeti jog fenntartását tartanánk szerencsésebbnek, mely szerintlemenők létében a "túlélő házastárs haszonélvezete” kiterjed az örökhagyó egész hagyatékára. /Dolgozó parasztságunk felfogásainak is ez felel meg./ A IV. sz. .pót g. elvi döntés éppúgy biztosítja - a- haszonélvezet korlátozásán''1. szükségessége setében - a. túlélő házas társ szükségleteinek az elhunyt házastárs életében fennállott helyzethez viszonyítva változatlan színvonal on v" ló kde légi tágét, mint a jel en tervezet, s emellett a gyermekek öröklési igényei sem csorbulnak. Egyébként megjegyezhetjük, hogy sem OSZFSZE Ptk., sem ^edig a Csehszlovák Ptk. .nem ismert ilyen kettős jellegű igényt a túlélő házas társ javára, hanem az .előbbi csupán törvényes öröklést a gyermekekkel, munkaképtelen szülő és egy évnél régebben eltartott személyekkel együtt, /módosított )jl8.§/, míg az utóbbi egy gyermekrészre vonatkozó törvényes öröklést /52 x.§/. kiemelhetjük 3-z.enkivül azt is, hogy még az általunk javasolt megoldás mellett is bizonyos mértékben előnyösebb elbírálás alá kerülne a túlélő házastárs jogunkban, mint a Csehszlovák Ptk. szerint, ahol is lemenők nemlétében a házastárs nem egyedül, hanem az örökhagyó szüleivel és az örökhagyó által egy évnél régebben eltartott személyekkel együtt örököl /528Ü529»/. Az örökbefogadással kapcsolatos törvényes öröklési szabályokat tartalmazó 9» §/5/ bekezdése szerint: u4z örökbefogadott és vérszerinti rokonai közt az örökbefogadás fennállása alatt nincs törvényes öröklési kapcsolat". " rendelkezésnek kettős indoka lehet. Lgyik az, hogy az örökbefogadó és örökbefogadott közt a tervezet kölcsönös öröklési viszonyt teremt, s igy ha a vérszerinti szülő nem örökölhet a szülő helyén a vérszerinti gyermek után, úgy a gyermek se ^örökölhessen szülője után. /Az örökbefogadó és vérszerinti szülő öröklésének konkurrenciája u.i. eléggé komplikálná öröklési jogunkat/. u másik az, hogy az örökbefogadással iát* szólag megszkkdd minden jogi kapcsolat az örökbefogadott és szülő közt, tehát ne utaljon vissza e kapcsolatra az örökbefogadó öröklése szülei után sem. Az előbb meggondolás vitatlanul a /5/ bekezdés helytállósága mellett szól, az utóbbi indok helytállósága azonban vitatható. Az örökbefogadott és- szülő között a jogi kapcsolat nem számolódil: u.i. fel teljes mértékben. A Csjt. 55« §-anek /5/ bekezdése értelmében u.i. az örökbefogadott szülei családi nevét kivételesen továbbra is i egtarthajta; az 52.§ szerint a vérszerinti szülő szülői felügyelet az örökbefogadási viszony tartama alatt is feléled, ha az örökbefogadó szülői felügyelete megszűnik, vagy szünetel, feltéve hogy bármelyik esetben a gyermek eltartásáról a vérszerinti szülő gondoskodik, az örökbefogadás tartama alatt is köteles a vérszerinti szülő gyermekét tartani, ha arra az örökbefogadó nem képes /61,». A\J bek./. La pedig a régi csalidból való kiválás elve ilyen töréseket szenved, úgy a gyermek érdekeit tekintve helyesebbnek tartanok azt, hogy. az örökbefogadott es vérszerinti szülője közt a gyermek javára a törvényes öröklési kapcsolat, -ne szűnjék meg.- 5. Az osztály rábocsátás ról szóló lo. § /L/ bekezdés vei apcso-latban a teljesség nedvéért azt is kimondanánk, ‘hogy bár a túladományozott