Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged

1954. 08. 27. 3. rendkívüli kari ülés

Észrevételek a- készülő Polgári Törvénykönyv-javasla t "‘Öröklési jog’ cimü részéhez. ' Uj, a szocialista gazdasági .alapnak megfelelő és ezt az alapot • további fejlődésében, s z i1 irdulásaban segíteni képes öröklési jogunk megalkotásánál a személyi tulajdon fokozott védelme, ez uj tulajdoni forma jelentőségének növelése, áll a törvényjavaslat megalkotóinak szeme előtt. Marx .megáll api tás a szerint a kapi ta 1 izmusban© "az öröklési, jog­nak csak annyiban, van szociális jelentősége, amennyiben az örökös szá­mára meghagyja azt a hatalmat, amellyel az elhunyt rendelkezett életében, éspedig azt a hatalmat, hogy tulajdona segítségével idegen munka termé­keit kisajátítsa" "Marx-ingeis: XIII.k. l.rész 556.1.oro^z/. E tételt megfelelően alkalmazva jelen viszonyainkra megállapíthatjuk, hogy amíg a kapitalizmusban az öröklési jognak cs*k akkor van jelentősége, ha a termelési eszközök átörökítését biztositja, addig a szocializmusban csak akkor, ha a használati javak halál esetére való átszállását teszi lehe­tővé. Az a tendencia tehát, amely- a szovjet hatalom megteremtését követő felső'időkben a magánosok öröklését minimális körre szorító jogszabályok­ban megnyilvánult, távolról sem. -a személyes használatra szolgáló javak öröklése, ellen irányult, hanem a tőkés magántulajdon halál esetére magá­nosokra való átszállásának kívánt gátat vetni; midőn azonban a tőkés magántulajdon felszámolása végbement, az öröklési jog keretei ismét ki­tágultak, hiszen, a szovjet hatalom most már a személyi tulajdon védelmét s é tulajdon feletti széleskörű rendelkezés lehetőségét kivanta meg-te - r ém ten i. A- fentiekből következőleg öröklési jogunk egyes intézményeinek - amelyek lényegében a magyar feudalkspitaíizmus talaján keletkeztek - annyiban van létjogosultságuk, amennyiben a dolgozók személyi tulajdo­nának, mint egyik a szocialista társadalomban kialakult tulajdoni for­mának szilárduiását képesek szolgálni, 'biztositvári azzal a szocializmus gazdasági alaptörvényének mind maradéktalanabb érvényesülését.' /Hem kí­vánjuk ezzel azonban azt mondani, hogy öröklési jogunk nem vonatkoznék a szövetkezés felé haladó kisárutermelő tulajdon és a korlátozott tőkés magántulajdon öröklésére is/. A tervezet elkészítőinek munkája hárem- irányban folyt: ki kel­lett küszöbölni azokat az öröklési jogintézményeké, t, amelyek letöröl­­"hetétlenül magukon viselik a feudális jelleget, amelyek a formális em­beri jogegyenlőséggel is ellentétben állanak, /pl. utóöröklés, felül kellett Vizsgálni jelén öröklési jogunk.szabályait, hogy azok mennyiben, alkalmasak változatlan, vagy némileg módosított formában a személyi tu­lajdon öröklésének biztosítására/, pl. kötelesrész, az örökbefogadási viszony alanyainak öröklése stb./s végül még lellett'alkotni olyan jog­intézmények tervezetét, amelyek kifejezetten a szocializmus által kiter­melt életviszonyok rendezését lesznek hivatva szolgálni, amely életvi­szonyok rendezésével jelen jogunk szabályai.new foglalkoznak /termelő­szövetkezeti tagokra vonatkozó öröklési szabályok/. I. A tervezet kilenc fejezetben, hétvenjót szakaszban kívánja le­endő öröklési jogunk szabályait összefoglalni. Részletezőbb, mint akár az (HZFSZF Ptk. akár az előbbinél részletesebb a csehszlovák Ptk. <r ök

Next

/
Oldalképek
Tartalom