Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged
1954. 08. 27. 3. rendkívüli kari ülés
cselekvőkóptelensóg és holtnaknyilvánitás kéidéseit. A második; rósz az állammal, mint a polgári jogviszony alanyával foglalkozva, az állam jogalanyiságát tárgyalja. /15-16.§./ Harmadik részként -következnek a jogi személyek, s ezen belül^először általában beszól a jogi személyekről és létrejöttükről, /17-19.§./ majd az egyes jogi személyekre vonatkozó külöi rendelkezések körében az állami vállalatok, az egyéb állami gazdálkodó szerveket, az állami költségvetési szerveket, a szövetkezetek, a társadéi mi szervezeteket éa az egyesületeket tárgyalja. /Eo-55.§./ Végezétül negyedik részében, mely a személyhez fűződő jogok cimet viseli, a személyét polgári jogi védelméne k kérdését taglalja, s ezen belül szabályozza a személyhez fűződő jogok körét, majd részletesen ismerteti a személyhez fűződő jogok körét, majd részletesen ismerteti a személyhez fűződő jogok polgári jogi védelmi eszközeit. A kódex tervezetnek a fenti beosztását igen helyesnek tartjuk, mert általában foglalkozik minden lényeges kérdéssel, melynek a törvénykönyv általi szabályozására szükség van anélkül azonban, bogy túlzottan részletezővé, aprólékossá válna a szabályozás tárgya körónék megválogatásában. nitalánoóságokban a készülő törvény rendelkezéseivel egyetértünk és azt egészében olyannak tartjuk, mint amely alkalmas a szocialista kódexek szerkesztése során figyelembeveendő fentebb tárgyalt követelmények megvalósítására. Hégis felmerül bizonyos elvi aggályunk, amely nagybanegészben az egész főrészre vonatkozik. A főrész készítői legtöbb esetben jogi fogalmakkal operálnak, anélkül azonban, bogy azoknak a valódi tartalmát felfednék anélkül, hogy pontosabban megmagyaráznék a törvénykönyv forgatói számára, hogy a megalkotók az illető fogalmon pontosan mit értenek. Hz pedig helytelen, véleményünk szerint. A törvénykönyv szerkesztői szemmel láthatóan -igen helyesen - tudatosan törekedtek arra, hogy olyai kifejezéseket használjanak, aneüyek világosak, általánosan érthetőek. Figyelembe kell azonban venni azt, hogy a köznapi kifejezéseknek jogi szövegekben gyakran más az értelme, mint a mindennapi életben. A tennivaló tehát az, hogy leggyakoribb fogalmak, kifejezések értelmének a körülírását megadjuk. Természetesen nem szabad figyelmen kivül hagynunk, hogy a kódex nem t.jifcönyv, amelynek minuciózus pontossággal kell tartalmaznia minden fogalorameghatározást. Hégis érzésünk szerint helytelen volna e szempont teljes mellőzése, a törvénykönyvben legalább a legfonto salb kérdések vonatkozásában. Ugyan ide tartozik annak kiemelése, hogy véleményünk szerint nem elegendő, ha osak azt mondjuk meg az egyes kérdések tárgyalása során, hogy bizonyos jogok kiket és milyen esetedben illetne! meg,de nem mondjuk meg. hogy azok milyen magatartási lehetőséget biztosítanak a jogosult számára. Ugyanez érvényes az esetleges korlátozások tekintetében is. *%en mert szocialista kódex szerkesztéséről van sző, ezt a követelményt meg kell valósítani, bogy a dolgozók társadalmának finden tagja a törvénykönyvet magáénak érezze. H hiányok fennforgásának igazolásit a részletek tárgyalása során adjuk meg. III. Az egyes részekkel kapcsolatos megjedzéseinket az alábbiakban térjésztjük élői A törvénykönyv első főrésze a Személyek cimet viseli. A bizottsági szöveg azonban nem rögziti azt, hogy jogilag kit te kint személye knek. Hely es volna a asemélyek jogi értelmének kifejtése, ami a jogképességre való utalással egész röviden megtörténhetne. Ezzel a kézenfekvő megoldással kifejezésre juttatnánk azt, hogy jogilag személynek minősül az, aki jogképességgel rendelkezik. Ez természetesen még nem jelentené, hogy jogképessége csak személynek lehet, hisz az államot közvetlenül is illethetik polgári jogok és kötelezettségek anélkül azonban, hogy személynek kellene minősítenünk.-3-
