Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged

1954. 08. 27. 3. rendkívüli kari ülés

NO / — E — A 6.§./e/ bekezdéssel kapcsolatban me©említ i, hogy a kiskorú fo­galma mellett fel kellene venni a nagykorú fogalmát is, mert ez utóbbi csak a contrario következtetés utján határozható meg* Ez a közérthető­séget nagyban elősegítené. A lo.§.sz erinte kihagyandó, mert az 5.§. a kérdést tisztázza. Helyeselné, ha a 9*§. /l/bekezdés igy kezdődne:" Cselekvőképtelen az a nagykorú is,..." A 35.§. szövegezését helytelennek tartja, mert ebből az következ­tethető, hogy a rendszertelenül kizsákmányoló is tagja lehet a szövet­kezetnek. Véleménye szerint a "rendszeresen” szó törlendő. Bolya Laios tanszókvezető^hozzászólásában a fogalmak tisztázásá­nak fontosságára hívja fel a figyelmet. Nem ért egyet az érvényes házas­sággal létesített nagykorúságra vonatkozó terve zetszöveggel. /ő.§./e/ bek./ Megemlíti azt, hogy jogunk sok esetben a concubinatusnak olyan jogokat biztosit, mint a házasságnak. Pl. S ZTK. ügy ek,stb. Csatlakozik ahhoz a többek által kifejtett véleményhez, hogy a la­kóhely és tartózkodási hely kérdései itt ti sztáaandók. A lioltnaknyilvánitássál kapcsolatban csatlakozik Halász és Háber­­mann véleményéhe z. Kovács István tans zékvez atő nem lát akadályt abban, hogy a viszo­nosság korlátái között azoidegen állam polgárának jogképessége korlát02- hatólegyen. Szerinte a E.2-ban az "állanpolgáf szót ki kell hagyni. A garanciális kérdések nem mindegyike való a kódexbe, igy az Írás­beliség sem. Erre vonatkozólag rendelkezzék az életbelóptető jogszabály. Véleménye szerint a lakóhely kérdése nem ide tartó zik. Perbiró Jögsef' tanszékvez ető kifosásol-ia a 3E.2./S/ bekezdés szö­vege zesétlíáemeliazt, hogy a tagok'vmunlcájukkal szerzett vagyonnal is hozzájárulnak a szövetkezet vagyonának gyarapításához. Véleménye szerint a 35.2. /lAekezdése nem ide való, mert ezzel a kérdéssel a szövetkezetekre vonatozó speciális jogszabályoknak kell foglalkozniok. A 39.2-ban felsorolt részesedés te kint e tébe n e vonatkozásban van kivétel. Végül a 4o.§, rendelkezéseivel kapcsolatb an me gemlit i, hogy meg­szűnik a szövetkezet esetleges természetátalakitó tényezők hatására is, pl. egy területnek vízzel való elárasztása. Háb ermann Gusztáv nem ért egyet Molnár Jánosnak azzal a me álla­pításával7hogyalo7^*f ele sieges. Ezt az állítását két gyakorlati pél­dával támasztja alá. Molnár János megállapítja, hogy a 17.2. /E/bekezdése meghatározá­sát a gyakorlat emberei nem tartják kielégítőnek. A 14.§./e/ bekezdésben szereplő "a holtnaknyilvánitás megdől," kitétel helyett, szerinte helyesebb volna ”a holtnaknyilvánitás hatály­talan itásankérhető" kitétel alkalmazása. Halász Aladárrámutat arra, hogy a 17.§./E/bekezdés szövegében szereplő "együttélés" kitétel valószinüleg elírás folytán került a szö­vegbe, mert a kormánybizottsági ülés az "együttműködés" kifejezést fo­gadta el. A fogalommeghatározásokra vonatkozó felszólalásokra reflektál­va a: kifejtette, hogy a túlzott fogalomtisztázás nem mindig vezet he­lyes eredményre. Példaként a porosz landrechtet hozza fel. Bólya. Bajos nem helyesli Perbiró Józsefnek a 35,§/1/ bekezdéssel kapc so latban tett megjegyzését. , Búza László tan székvez ető helyesli , Halász Aladárnak arra vonatko­zó megaliapitas rt, hogy a kan tanácsülés résztvevői az anyag előzetes ismerete hiányában rendkívül nehéz helyzetben vannak. Megemlíti, hogy eg3rré azt az idő rövidsége, másrészt személyi és techniikai okok folytán nem lehetett a sokszorosítás kérdését megoldani. Megállapítja azt, hogy a szövegből egyáltalán nem tűnik ki az,hagy vájjon lesz-e általános rész, vagy sem?

Next

/
Oldalképek
Tartalom