Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged
1954. 08. 27. 3. rendkívüli kari ülés
Helyesli Halász Aladárnak a £o gxlmakra vonatkozó megállapít ás it és leszögezi, hogy szükség van ugyan fo^lommeghatarozásra, azonban e fog&lmak nem lehetnek merevek. Véleménye szerint a 2.5-ban s zereplő '’állampolgár” szónak az elhagyása hiba lenne. Ugyancsak e szakasz mondatának második részébe a Hasak" szó betoldandó volna, és a mondat igy szólna:"A külföldi állampolgár jogképessége csak a noy iba n korlátozott, amennyiben államában a magyar állampolgárok jogképessége korlátozás alá esik*” Kifejti, hogy a holtnaknyilvánitás időpontjának megdőlte esetére tett referátumi javaslattal nemért egyet, és szerinte itt uj eljárás lefolytatására van szükség. Helyesli Hábermann Gusztávnak a munkaközösséggel kapcsolatos megállapítás át* 1 Az 56*§-al kapcsolatban kiemeli azt, hogy a személyi jogok nemcsak a polgári törvénykönyv védelme alatt állanak. A személyi jogok védelme a jog minden ásznak feladatkörébe tartozik. Helyesli molnár Jánosnak a 14,§-ra vonatkozó megállapít ás át és ho 2 záfüzi azt, hogy a hatósági megállapitás nemcsak itt, hanem a lo.§~nál is fontos és szükséges. Halász Aladár hozzászólásában ki fej ti, hogy a fogalommeghatározás a jogban mindig j o szabálya űri té st jelent* Hábermann Gusztáv csatlakozik a referátumnak a közös veszélyben elhaltak esetére tett megállapítósához. Szerinte - Kovács Istvánnal ellentétben - a lakóhely fogalma elsősorban a polgári jog-területén tisztAZANDÓ. Kemenes Béla tanársegéd hozzászólásában kifej ti, hogy a szövegből valóban ne m tűnik ki az, hogy lesz-e általános rész va&r nem. Eentartja a referátumban elfoglalt álláspontját a 2.§-al kapcsolatban az "állampolgár” kitétel alkalmazása tekintetében. Helyesli azt, hogy nagykorusitó hatálya csak az érvényes házasságnak van. A ho 1 tnaknyilvánitás időpontjának megdőlte esetére tett referátumi álláspontját helytelennek tartja és feladja. Ezután Molnár cicinos mb ..tanácsve zető referátuma következett a Polgári Törvénykönyv-javaslat II.Része "A tulajdonjog”cimü része vonatkozásában. o r, Molnár János elhangzott referátumához elsőnek Perblró József tanszékvezető szólt hozzá. Hozzászólásában kifejtette azt, hogy a referátumban tett megállapít ásókkal na gyb a »-egészben egyetért. A haszonélvezet és használat különválasztás lm vonatkozó referátum! javaslattal azonban nem ért 9gyet és szerinte ezeknek külön cim alatti tárgyalása nem helyes. Kifogásolja azt, hogy a t ervezets zöveg a személyi tulajdon tárgyai között nem beszél a nyereményekről. A 15.§-al kapcsolatban megjegyzi, hogy itt helyes volna a tulajdonosok pontosabb me határozása, mert a szöveg ebben a formájában nem egészen közérthető. Az 53.$. vonatkozásában kifogásolja azt, hogy e szakasz csak a természetes személyek örökhasználatáról beszél. Szerinte az 56.$. szövegezése nem kielégítő és a helyes megoldás az lenne, ha a mondat második részében, amely a haszonélvezeti jog gyáko no lhat óság áról szól az ’’álékor és annyiban” kitétel szerepelne. Az állami szocialista tulajdon tárgyainak .szab at o sabb meghatározását látja szülcségsz er üaek. Kifogásolja azi, hogy a tervezetszöveg nem emlékezik meg a szövetkezeti socialists tulajdon egységéről és oszthatatlanságáról. A 83, § ♦-al kapcsolatban p óiig megjegyzi, hogy a szövetkezeti tulajdon forrásai közé feltétlenül fel kell venni a "tagok közös munkája" kitételt is, Hábeimáim Gusztáv hozzászólásában kifejti, hogy a személyi tulaj-
