Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged
1954. 08. 27. 3. rendkívüli kari ülés
a<oi ^-ygflRgdl JadQmangfigy.ateEi -Ham- ős Jorma mányi Kar 1954.augusztus 27 >ren^.t{irtgU.JLü£áa2'jIóaéa ciháin ni. . Qaar&Ttátp.l£a&^^uaai^,ifoűu.^>. Törvénykönyv " Személyi - jogi" L. MoJdonr a-iogt. jCe»jézateiröl Köszült re f sr át ura okka 1 ka uc ao la t b a n. Dr, Kemecnes Béla egyetemi tanársegédnek a Polgári Törvénykönyv-javadat I.Részéről szóló referátumának elhangzása után a Kar tagjai a vonatkozó rész szövegtervezetéhez, valamint a referátumhoz a következő megjegyzéseket fűzték. , * Halász Aladár tanszékvezető hozzászólásában általában helytelennek tartja azt, hogy a Kar tagjai a referátumok és a törvénytervezet szövegének előzetes ismerete nélkül kénytelenek hozzászólni a kérdéshez. A törvénytervez értben szereplő egyes részek elhelyezésével kapcsolatban megállapítja, hogy az elhelyezési kérdések problémája időelőttinek látszik, hiszen nem egy elkészült kódexről, hanem egy tervezetről van szó A kérdések bővebb tárgyalása később válik szükségszerűvé. Idegállapit ja azt, hogy az a tény, hogy a Polgári Törvénykönyv-ter~ vezet I.Részének alcime “Az ember“ nem a referátumban emlitett “Legfőbb érték az ember" elvének következe tes keresztülvitelét jelenti, hiszena Bürgerliches Gesetzbuch, valamint az MTJ, szintén, az emberről szóló részszel kezdődik. Véleménye szerint veszélyes lenne a közös veszélyben elhaltak holtnaknyilvánitási időpontjára vonatkozólag újabb vélelmet felállítani.Véleménye szerint a holtnaknyilvánitás időpontjának megdőlte esetére tett referátum javaslat ellen elvi szempontok szólnak. Hab ermann Gusztáv ügyvéd hozzászólásában kifejti, hogy ő elsősorban a gyakorlati fogász és a perjogász szemüvegén keresztül vizsgálta a szöveget. Megállapítja azt, hogy a tervezet egyes né szelnek következetlen és sorozatos római számokkal való megjelölése a gyakorlat szenpontjából egyáltalán hem megfelelő, mert az egyes törvényhelyekre vonatkozó hivatkozást bonyolulttá és nehézkessé teszi. Megemlíti azt, hogy a törvénytervezet szövegéből egyáltalán nem tűnik ki az, hogy lesz-e általános rész, va^ sem, továbbá kifogásolja azt,, hogy a fogalmak sok tekintetben nem tisztázottak. A 2* a .módos! tás át javasolja. Véleménye szerint a mondat második része kihagyandó volna, sőt az egész szakasz ki lehet hagyni, mert ezzel a kérdéssel az Alkotmány is foglalkozik. Kifogásolja a 4,§, rerdelkezését, mert ezáltal szerinte a lakóhely, a lakhatáshoz való jog, valamint a lakásválasztás jogának kémése bagatelizálódik, de ezen túlmenően megállapítja, hogy államigazgatási szabályok e tekintetben nincsenek, tehát a rájuk való hivatkozás helytelen. Véleménye szerint a 6.ő. /2/ bekezdés lehetőséget ad arra, hogy a 12 1/2 éves, ha érvényes házasságét köt, nagykorúvá válik. Éhez rendkívül sok fontos joghatás fűződik,pl. önállóan tehet végrendeletet,stb. A szöveg átalakítandó. A gondnoksággal kapcsolatban megállapít ja, hogy az Ugygondnokság intézménye mai joginkban szabályozva egyáltalán nincs, és javasolja az ügygondnokság felvételét a polgári Törvénykönyvbe. A holtnaknyilvánitással kapcsolatban osztja a közös veszélyben elhaltak esetére tett referátum! javaslatot. A 17,§./2/ bekezdés véleménye szerint zavaros. V.,VI.,VII. Fejezet keretében megemlítendő volna a munkaközösség is. Ez speciálisan szocialista alakulat, és jelentőségük nem lebecsülendő. Idolnájr János mb.tanácavezető hozzászólásában előadja, hogy a terve zetetai^gyeiBiróság már megvitatta. A 2.§.-ra von at 1® zólag tett Hábermann-féle megjegyzést magáévá teszi. A lakóhely vonat 1© zásában csatlakozik Hábermam véleményéhez, és megemlíti azt, hogy mai jogunkban nemcsak a lakóhely, hanem a tartózkodási hely fogalma sincs tisztázva, pedig ennek a jelentőségét nem szabad lebecsülnünk.
