Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged

1954. 05. 15. 9. rendes kari ülés

Bdvi Illés Károly hórom kötetes nagy konkéntárja, melynek gyakorlati jelentősége Pauler büntetőjogtanához mérhető. A téléles jogot számos vonntkctásban eredeti módon bírálja Payer László, akinek munkásságát relative haladónak tekintetjük. Nézőpontját az 1978-inél eredetibb és áokban haladóbb 1843-i magyar javaslat befolyásolja, melynek hatalmas anyaggyüjteményét ő dolgozza fel. Az imperializmus korszakát kifejező "szociológiai iskola" eszméit Pinkey Ferenc és Vámbéry Ruszte^ képviselik hazánkban, az előbbi a Horthy-fasizmusban magas igazságyügyi méltóságokat tölt be, az utóbbi azonban a Jogtudományi Közlöny szerkesztőjeként meg nem =lkuvó harcot folytat a rendszer ellen. Wlassics Gyulának monográfikus munkássága, Balogh Jenőnek reformtörekvései jelentősnek; mindkettő Fayer követője, míg Poleoéháll Alfréd a szigorú dogmatikus irányt képviseli. Az ellenfofracH], i kcrosak büntetőjogászai Angyal, Heller, Irk/ mennyiségileg sokat élk- • n ,k, de az ekleticizmus, a kompromisszumokra v-ló hajlandóság meg exc;.,ib._n jellemzi őket. Ritka az eredetiség akár a dogmatika /Schultheiez/, "kár a kriminológia /Hacker/, vagy a történeti vizsgálódás terén /pomlováry/. Az alapjában konzervatív büntetőjogi irodalommal szemben Angyal Pál iskolája a nyílt fasiszta irányzatig, a fasiszta jogrendszer.:’: propagálásáig jut el.

8. / Az eljárásjogi irodalom. A polgári eljárásjog szerényen művelői után Plősz Sándorral jutott európai magaslatra, e keresetjogról irt értekezéseiben irányt szabott a tudományos irodalomnak. Megörökítette nevét a polgári peres eljárás reformjával, amelyet 3o évi munkával hozott tető alá /1911/. Bár német mintákat követett, ezeknek nem vált szolgai utánzójává. Jellemző, hogy a Kúria elnöki tisztségéért sem hagyta el tanári hivatását. Méltó utóda volt Magyary Gé?a, aki az elmélet és gyakorlat kapcsolata iránti jó érzékkel elemezte a polgári eljárásjog egyes kérdéseit; tankönyve /melyet legutóbb Nizsalovszky Endre dolgozott át/ klasszikussá vált. A polgári eljárásjog monográfia-irodalma is sok értéket termelt. Hátrányosabb helyzetben volt a büntető eljárásjog, amelyet a jogi oktatási rend a büntetőjoghoz kapcsolt, s igy elsősorban büntetőjogászok művelték főtárgyuk mellett. A nagy reformkori hagyományok után/özalay»Eötvös/ Pauler Tivadar aAkotott ezen a téren is jelentősét. A magyar büntető eljárás, J .g uttörésének érdeme Fayer László nevéhez kapcsolódik, a klasszikus kapitalizmus eszméihez hiven kemény harcot vj7 az esküdtszékért a Csemegi-iféle eljáási javaslatok ellen. "Vezérfonala a gyakorlatra is nagy hatást tesz. A monográfia-irodalom művelői a büntetőjognál mór felsoroltakkal vágnak egybe; külön feldolgozást igényelnek Balás P.Elemér eredeti, színes egyénisége. Az eljárásjog elhanyagolása^egyébként tükrözi az imperializmus korának a szabadságjogokat,

5 1 az eljárási garanciákat is félretevő irányzatát.

9. / A jogtörténeti irodalom. A jogtörténet kialakulása Európában a burzsoáziának a .hatalomért vívott Harcával kapcsolatos. Nálunk a őeudálizmus jogtörténeti kísérletei vagy az abszolutizmus törekvéseiíek /Kollár/ vagy a rendi "alkotmánynak" szolgálatában állanak /Kova•hich és fia/. Különös figyelmet érdemel Kovachich terjedelemre is jelentős munkássága? életrajzát megírták, csak ki kellene adni. 1848- ig 1 jogtörténet a te teles magánjogi segedtuaomanyn, a nagy kommentárok

evezető lueszeként jelentkezik /Kelemen/, a királyok és törvények tgyszerü felsorolását adja. Igazi művelése a magyar "nemzeti jogért" elkesedő Wenzel Gusztávval indul meg. Hajnik emeli európai nívóra, e hódol a különleges magyar alkotmányfejlődés később, veszedelmessé övő illúziójának is. Timon, Király és Illés már az imperializmus jogörténeti kifejezői, az első a szentkoronatan eszmélyitésével, az atolő a Wexbőczy-kultusz propagálásával. Eckhart és iskolája a aeellemörténet jelszavát hirdeti meg, de valójában pozitivista kutatást folyat éppen úgy, mint *» egye/«tél dolgosé vidéki professzorok