Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged

1954. 05. 15. 9. rendes kari ülés

in.

.■ v _ ■*, % ' . ■ V * •

„ ’ 'i - « - -J* *

A burzsöá jogtudomány történetében a következő problémaköröket jelölnénk ki:

1. Az állam- és jogelméleti irodalom. Az 1843 utáni jogfilozőfiai irodalom a'természetjognak, közelebbről az észjognak hatása altit áll*

8. / A büntetőjogi irodai op. A "haza jog" tuoománya sokáig magéban foglalta'a bünetojogot isi. ezert még a ZV-III.században is az egyik legfontosabb büntetőjog1 -“Huszty István kommentárjainak III. kötete.

De ugyanakkor me indul e jogág önálló művelése is? a század derekán Gochetz nem eredeti munkájával /1746/» Bodó büntetőjogával, s ugyanakkor Erdélyben még erőteljesebben Cserei Barkas, Gserei György es Nemes Adám kéziratos ,feldolgozásaival, k,biinteŐ jogászok koaex hiányában elsősorban a hatályos jog rendszerezesevel foglalkoznak, e téren érdemes munkásságot fejtenek ki Vuchetich Mátyás, Szlemenics Pál és

a velejéig aulikus Virozsil Antal professzorok. Bár Beccari* úttörő müvét 1776-b n az egyetemen megvitatják és kiadják és bár a halaró szellemű büntetőjogi javaslatok készítésében /1792, 1843/ szakjogászok is közreműködnek, itt is megfigyelhetjük a kettősséget hivatalos tudomány és kívül állók között; a büntetőjog gyökeres átalakítására irányuló elgondolások az utóbbiaktól származnak /Eötvös, Beák, Szemere,

“zalai, Pulszkjr stb./.

9. / Az eljárásjog irodalma. Kitonich kezdeményezése alig talál köve tőkre7~meíT^~^TgárT~pér jogot a magánjog, a büntető eljárásjogot

a büntetőjog művelői dolgozzák be anyagukba. Gyakoriak, de tudománysa szempontból jelentéktelenek a praxist szolgáló kézikönyvek /idea actionum 1742, stb./ Kevés a monográfia, mint Kovachich József Miklósé az oklevelek erejéről, Ottmayeré a sommás visszahelyezésről. Kiemelkedő Zsoldos Ignác "Szcígabirói hivatal" c. müvének törvénykező sí része, a megyei bíráskodásra vonatkozóan, k bünteő eljárásjog terül t^n sem a hivatásos jogászok hangoztatják a haladás követeléset,/Széchenyi, - Kossuth, Szemre, Eötvös, Szalay stb./.

10. / A .jogtörténeti irodalomról.alább összefoglalóan lesz szó.

11. / A jogtanitás története. Ezzel a kérdéssel külön kell foglalkozni, merta jogiüHőcány fejTodésére rendkívül nagy hatást gyakorolt.

A nagyszombati, illetve pesti jogi kar történetét Eckhart Ferenc hatalmas munkája feldolgozta, ezt legfeljebb az értékelés tekintetéből kell majd kiegészíteni. A protestáns kollégiumok, az egri jogliceum és az akadémiák jogtanitásanak története azonban vagy szétszórtan, elavult iskolatörténetekben, vagy egyalt ián nem található meg. E téren értékes anyagra bukkanhatnánk. Ho- v osak néhány példát említsünk, méltatást érdemelne az első erdélyi jogt-nár, Huszti András szines egyénisége és sokoldalú munkássága./1733-1742/ , a nagyszombati jogi. kam« is sókban példát adó egri ,jogliceum, 5z erdelvi jog egészet hangyaszorgalommal feldolgozó Dósa Gergely es Elek merosvásarhelyi proxeszszorok, a polgári haladásért a politikában is küzdő "öreg" Szász Károly, Nagyenyed jeles fia, vagy az "észtani jogtörténetrejz" tanításáért 1842-ben.síkra szálló debreceni tanár, Szűcs István. Jogtanitásunkról és a jogtudomány műveléséről csak a méltatlanul elhanyagolt vidéki professzerok kellő feldolgozása adhatna teljes képet. Ide kívánkozik a jog- és államtudományi tudaós társaságnak Csaplovics Jánostól felvetett terve /1814/, vagy az első jogi folyóirat /Themis/ keletkezése és sorsa is, továbbá a jogtudomány művelése az Akadémia

1348 előtti korokéban.