Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged

1954. 05. 15. 9. rendes kari ülés

s leggyakrabban a német jogbölcselet eredményeit veszi át. Ez áll a kantiánus Pauler Tivadarra is, aki sokáig tanitotta e tárgyat. Az 1870-es években Pulszky Ágost személyében megjelenik a pozitivizmus, mely a társad %mi jelenségek tapasztalati megfigyelését tekinti elsőrendű feladatának, de viszgálja a társadalmi tudatot is. Pulszkynsk nem az eredeti mondanivalója lényeges /Comte, Spencer és Maine tanait közvetíti/, hanem az idejét múlt termesz tjoggal való leszámolást. Tanítványa, Pikier Gyula Spencer evolunicnizmusát és Bentham utilitarizmusát közvetíti hozzánk, de elfogadja Comte fejlődési vázlatát is* Eréűeti a pszihológiai elemet érvényesítő "belátásos elmélete". Jogszociológiai irányza tát követi eleinte Somló ródog, de az 191o-es évektől kezdve az ujkanti jogbölcselet felé orientálódik, s a jogszociológiát ^megtagadva a jog fogalmának és helyességének kutatását tűzi ki céljául. "Juristische Grundlehre"-je a magyar jogbölcs^let kiemelkedő teljesitménye. Az ellenforradalom korában "Moór Gyula eklektikus /ujkanti-ujhegeli/ és Horváth Barna u.n. szinoptikus jogbölcselete az imperializmus kifejezői, éles harcot folytatnak a materializmus ellen. A polgári korszak jc-gbölcselet-történetének feltárásában jelentős eredményeket hozott Szabó Imre feüködése /a magyar jogpozitivizmusról és Pillér Gyuláról Írott tanulmányaiban/» feltárva jogelméletek haladó hagymányait. Somló Bo.dog átfogó értékelése tanszékemen van munkában. Az államelméleti irodalom területén nem vagyunk ilyen kedvező helyzetben; itt elsősorban Concha Győző, Kerkápely Károly, Balogh Artur és Réz Mihály alakjait kellene megfelelően értékelni, továbbá rámutatni a Horthy-korszak elméleti "pcíiti.kajának" alacsonyrendttségére.

2. / A nemzetközi jogi irodalom. Művelése későn indul meg, mert a dualizmus rendszerében a magyar áílam nem rendelkezett önálló külügyi apparátussal, s a monarchiának nem állott érdekében a nemzetközi jogi Í8meretek szélesebb körű terjesztés e. Jellemző, hogy a szigorlati rendben a nemzetközi jogot a felszabadulásig együtt kérdezték a jogbölcselettel. E tudományág történetében meg kell emlékezni az első rendszeres kézikönyvekről /Eiss István, Ahfthy István, Csarada János,

Gratz Gusztáv/ és megállapítani ezek értékét. Pel kell mérni az ellenforradalmi korszak nemzetközi jogi termelésének aránylagos megnövekedését, összevetni a tankönyvek és a kézikönyvek teljesítményét a nemzetközi jogi ismeretek terjesztésében /Weninger László Vince, Irk Albert, Teghze Gyula, Márffy-Mantuano Rezső, Búza László, Faluhelyi Ferenc, Gajzágó László/ és meghatározni a tudományos igény és a revíziós törekvések arányát a megélénkülő monográfia-irodalomban.

3. / A közjogi irodalom. Aa októberi diplomával fellendül a magyar

közjog tudományos”müveiése, de még a régi nyomokon halad; Hegedűs Lajos, Suhayda János egyszerűen Czitákyt követik, Virozsil változatlanul lojális, csak Récsi Emil mer burkoltan állást foglalni az abszolutizmus ellen. Megállapítandó, hogy az 1870-80-as évek tankönyvei mennyiben jelentenek tudományos értéket /Korbuly, Boncz, Csíki, Kiss/. Tanulságos Nagy Ernő fejlődése; tankönyve első kiadásától /1887/ a harmadikig, tiz év alatt eljut a tiszta dogmatizmustól a magyar imperializmus illúzióinak átvételéig /szentkoronátan/, elsősorban Concha bírálatának hatására. Az alkotmánytörténészek, főként Timon Ákos hatnak Kmetyre is, Balogh Artúr és Barabási Kim József viszont Concha tanítványok. Külön méltatást őrdemeiAS a kitüúó történeti érzékű Éeráínandy Cejaa. A Horthy-kcrtrawtL a feudális-im#«^