Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged

1954. 05. 15. 9. rendes kari ülés

- 4 -a jakobinus irók terjesztik «íhaladó politikai eszméket, melyek csak a reformkorban élednek qjjá. Kiálakul a hivatalos állam- Is jogtudomány és a haladó politikai gondolkodás ellentéte. Ebben a nagy témakörben kell feldolgozni az/l79o-től számitott/ reformkor politikai irodalmát, 1848. előfutárait, Hajnóczy és őz méltatása a közelmúltban történt meg, Szemere B rtalant és a centralistákat a szegedi jogtörténeti tanszék vette munkába.

5.A nemzetközi jog irodalma. Erről úgyszólván semmit sem tudunk. Pedig Grotius kéziratai kuIT51ai“főghalIgátok és kéziratok révén a aVIII. században nálunk is elterjedtek. Másodkézből, a természetjog közegén át számos helyen t nitottak nemzetközi jogot. Zejk J: nos 1757-ben Hagyenyeden a háború és béke kérdéséről aisszertált* F.^yatékos nemzetközi jogi irodalmunk a tudomány egyenlőtlen fejlődést és a félgyarmati helyzet hatását illusztrálja.

6. / A zozqo,.i irodalom. ez vlső próbálkozások a Licót-féle abszolutizmus idejére s nek./Locímer, P nerát/, vagy később az ultra-katolikus irányt támogatják. /Bencsik 1722/. Az államtanácsban 1764-65-ben felvetik a "helyes" magyar közjog tanításának gondolatát, hogy a magyarokból kiirtsák a "republikánus szabadság nemzeti szellemét". Ez nagy súlyú politikai kérdés, egyenlőre nem is dől el. Be 1775. után megr szervezik a közjog tanítását Nagyszombatban, s az első tanárok /Pot-rovics, Bernjén/ nehez harcot vívnak a bécsi cenzorával. A század végének közjogászai aulikusok /ürményi, Lakics/, ha nem is annyira elvakultak, mint az udvar bérence, Grossing /1786/. Egyedül áll a haladást szolgáló Hajnóczy, névtelen közjogi munkáival,. Nagyon jellemző, hogy az 1795-től évtizeden át tomboló reakció elnémítja az nlig Megindult közjogi irodalmat. Csak a 4o»es évek derekán jelentkezik /L'iskclczy Károly* Szabó Béla/, néha az abszolutizmus elleni burkolt tendenciával. Be a legnagyobb hatású feudális közjogász, Cziráky Antal Mózes ismét az udvar szolgálatában áll 1948 előtt irt, 1851-ben kiadott munkájával. A magyar közjogért Vívott küzdelmet tanszékem a következő évi tervben kívánja feldolgozni.

7. / A magánjogi irodalom. Mint láttuk, a feudalizmus anyajoga a magán jog,“a^TTázal jŐg^Tm^IeTe" , mely eredetileg - a Hármaskönyvben és feldolgozásaiban - felöleli a közjogot, büntetőjogot, sőt hozzákapcsolódik az eljp^ásjog a "hazai jog gyakorlata" is. u többi szakjogok önállósulása ut«n kibontakozó, több kötetes müveket és monográfiákat felmutat* magánjogi irodalommal kell ebben a;témában foglalkozni Fleischhacker, Geörch*Kelemen, Kövy, Szlemenics, Frank és mások munkásságával. A beható tanulmányozás valószínűleg ki„fogja deríteni, hogy a felsorolt Íróknak technikai felkészültsége, forrásismerete, történeti melysége

az idők folyamán egyre növekszik, de a Hármaskönyv nyomasztó tekintélyétől nem tudnak szabadulni, s a haladó gondolatokkal szemben szinte teljesen érzéketlenek maradnak. A hivatalos jogtudomány megmerevedése eles ellentétben áll a reformkorban kívülről jelentkező, antifeudális nézetekkel; ennek az ellentétnek indító okait fel kell kutatni. Külön vizsgálatot igényel a monográfia irodalom, mely elsősorban a gyakorlatot szolgába /pl. Fekete György személynox Problemata íuridica c.mun-j, kája a XVIII.században/, a bányajog külön irodalma /Jurjevich, Fáber/ és különösen az úrbéri viszonyokat ismertető munkák sora /Csaus ánszky Pauly, Pf'hier, Csapi:-vies. Sárváry/a XIX. század első felében. Megjel' nek a nép számára Írott első jogi .könyvek is, mint Nagy Ferenc cikke a Mentor c. o~'’.,lyi népkönyvben /1842/ vagy Friebeisz Istvántól Törvény-tanitó a köznép használatára /1846/, A magánjog irodalmának feldolgozásához tekintélyes anyagot gyűjtött össze Eckhart Ferenc a jogi kar történetében; a pesti egyetemre nem került 7agáriJogá8ZOkről azonban szinte semmit sem tudunk.

, ' • -V "• • .... . _ ; •* '**' * ' & sp , r