Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged

1954. 05. 15. 9. rendes kari ülés

- 3 -sokkal jelentősebb. Hem sokkal Mohács után egy esztergomi kézirat már hasonlíthatja a magyar és a római jogot} őzt végzi el Baranyai Becsi Syntagmája is /1*9'./ és még több követője- Be mér előbb jelennek meg római jogi munkái: R szász reformátor, Hcnter-us János tollából /1539- 44/, s a nagyszombati törvénykaron, 'a protestáns akadémiákon, külföldi egyetemeken, számos magyar ifjú dissaartál romai jogból. A recepció - ha nem is döntő mértékben - hazánkban is folyik/ Bizonyitja ezt a római jog tételeinek sűrű megjelenése magánjogi auktorainknál, vagy az osztrák büntetőkodex /a Praxis Criminalj3/ becsempészése törvénytárunkba. Nagyszombatban a rcmanisták égé i a-, ra működik. Mindez teljesen feltáratlan anyag, kivéve Pauler fív * re kisebb tanulmányait és a régi római jogi tankönyvek /Vécsey, Park .3/ bevezető részeit. Pedig, nem kis súlyú lenne az a kérdés: vájjon r.er a római jog elleni védekezésből születtek-e XVII. -XVIII. századi 3 eg cede, mányi irodalmunk első zsengéi?

3. / A SjBk.iogok kialakuljsp. A XVII,-XVIII. században az egységes feudális jogból sorra kiszakadnak a későbbi szakjogok. A feudális jog s ezzel a jogtudomány is elsősorban magánjogi jellegű, hiszen a hűbériség alapiitézménye a feudális tulajdon. A fejlődést viszont a szétválás jelzi, legnagyobb akadálya a Hármaskönyv tekintélye» Ebben a témakörben kellene foglalkozni a magyarázó és kompendium-irodalommal a Cynosura-jellegű müvekkel /pl, 1668/, a jogi lexikonokkal, a Hk. kivonataival, verses feldolgozásaival. Ide illenek a XVIII» század . derekán irt, a hazai jogot még egységben tárgyaló müvek: Szegedi

Tg"ociniuma, Prileszky Quadripartituma, Huszty István I úri 3 prűd entiaja. Mindezekkel szemben először a perjog önállóshl /Kithonich, 1619, Koller 1699/ majd a közjog első primitiv feldolgozásai jellennek meg /Lochner Pancrátz 1666-1668/, végül a XVIII. században a büntetőjogi müvek. A szétválás akadályait, a Hk. tekintélyén kivül gyarmati függésünket a nemesi rend maradiságát stb, s szétválás mellett ható térverőket ebben a tódában kell összefoglalóan megvizsgálni.

4. / ffz állam és jogelméleti irodalom. Nagy, de feltáratlan hagyományaink vannak ebben a kc>rbanT~Mar a korai feudalizmusban ilyen a korona eszme és az organikus államtan, melyeknek fej lődéséről Eckhart Ferenc irt behatóan. Máigás nevéhez több államéinálwti munka kapcsolódik, főként idegen humanistáktól /Callimachus, lippus Branőolinus, politikai röpiratok/. A magyar politikai irodalmat Erdély viszi tovább. Kovácsé zy Farkas már 1584-ben ir "Be administrando regni Transsilvaniae címen; Barcsay feje delem udvari papja 1659-ben Szoben ostroma alatt lefordítja Schoenborner politikai munkáját^ Bíró Sámuel 171o-ben megírja, az első magyar nyelvű politikát /Notitia status Transsilvanici/. Huszti András, az első erdélyi jogt-nár Frank fúrt ban Heinecciustol tanul, majd itthon megírja jóizü magyar nyeliü Politikáját /1734/,

"az ország igazgatásának mesterségét" , melynek latin nyelvű kiadását a cenzúra meggátolja; a gubernium szerint a kormányzás nem tartozik a népre, csak az engedelmesség. A -jogelmélet uralkodó iránya a természetjog, melyet Nagyszombatban l76o-ban vezetünk be, nemsokára a politiko-kamerális tudományokat /1769/ és =>z államísmeretet, a "stntisticát" /1775/. Ezek a tudományágak az abszolutizmushoz hü kádereket nevelnek, ezért kapnak bőven ösztöndíjakat, külön könyvbeszerzési hitelt stb. A -agyar és erdélyi akad rdkák kö étik a nagyszombati példát és nem hatástalanul: egy 1795 körüli kolozsvári jegyzet szerint a francia direktórium "tuuda hogy cS.stál". A reakciós állambölcselettel és a térnésze tjoggal szemben 179c-ben röpiratok százai, majd