Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged
1954. 04. 16. 8. rendes ülés
lAb J annyit jelent, hogy a gyakorlati életben közvetlenül alkalmazásra kerülő magyar tételes tárgyakat az a/ tervezet szerint csak 46.3 %-ban a b/ tervezet szerint pedig közel 49 %-ben tanulnák. Ez az arány sem ideális, de inkább a b/ változat mellett szól, Közös-, hibája mindkét vál tozatnak a»gyakorlati órák fokozatos növelése helyett azoknak /a második évi csúcstól, kezdve/ fokozatosan csökkenő tendenciája» tehát a megkívántnak éppen az ellenkezője. Az egyes évfolyamok heti gyakorlati óraszáma az a/ válatozatban 11:13s12:7 a b/ változatban 11:13:11 /lo/: 6. Nem tartom helyesnek a gyakorlat és szeminárium elnevezésbeli megkülönböztetését sem. Igaz, hogy a tételes tárgyaknál túlnyomórészt '’praktikum", az elméleti-történeti tárgyaknál "szeminárium" lesz a megoldás. De itt is számos átmenet van. A büntetőjognál, polgári jognál, államigaz- gatáei jognál pl., különösen a tanulmányok kezdetén, gyakran kerülhet sor szemináriumi foglalkozásra, tehát az irodalom feldolgozására. Másfelől képzelheő "gyakorlat" a másik csoporthoz tartozó tárgyaknál is: történeti jogesetek mégtérgyalá.sa -stb. A nemzetközi jogban a külpolitikai események jogi értékelése pl. szeminárium és gyakorlat egyben. 3. A fokozatosságot, a budapesti tervezet általában helyesen érvényesíti, de nem mindenütt. Hiányzik ez a fokozatosság a két jogtörtéheti tárgynál, amelyek /az 1948-ban még követett helyes elgondolással szemben/ egyszerre kerülnek előadásra, a fómai jog pedig, amely történetileg megelőzi az egyetemes jogtörténet anyagának nagy részét, utánuk, a II. éven kap helyet. Nincs meg a fokozatosság az eljárásjogi tárgyak tekintetében sem. Ezeket a törvénykezési szervezetnek helyesen javasolt 'alapjára kell épiteni, de a büntető és polgári jog különös részéve-! párhuzamosan. Az eljárásjogoknak a IV,évre való eltolása még jobban aláhúzza a tervezetnek a gyakorlattól távoleső jellegét: a III.éveseket termelési gyakorlatra akarja engedni mindössze annyi tudással, amennyit a törvénykezési szervezet c. tárgy révén szereztek!? : 4. A.félévi vizsgarendszer tekintetében a budapesti javaslattól csak arrvíban térünk el, hegy a vizsgák- számét ötben kivánjuk maximálni. . \ \ ... , . 5. A jogi alapképzeittség fbkozugának érdekében a budapesti javaslat elejti a jogi és államigazgatási szak bifurkációjót, 4 tárgyból álló egységes államvizsgát ir elő és a szakképzést a negyedik évfolyamon választható speciálkollégiumok utján kivánja előmozditani. Ezeket a cél. r : . . ' - - 4 V
