Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged
1954. 04. 10. 7. rendes kari ülés
Antalify György: ügy gondolom, Beér elvtárs előadmánya^vonatkozó részét szövegezési hiba miatt értette félre. Előaámányom másik helyén ugyanis félreérthetetlenül kiemelem, hogy Kovács elvtárs könyvének pozitívumai között éppen a szabadságiokokért való küzdelmet jól Írja le. Kpvá^s István: I. A könyv tárgyát teleintve államjogi munka. «em vartok igényt arra, hogy jogtörténeti munkaként az alkotmányi lód és egyes szakaszait és e szakaszok legfontosabb jellegzetességeit annyiban tárgyalja, amennyiben ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az olvasó megértse a burzsoa alkotmányok mai intézményeinek jelentőségét, megfelelően értékelni tudja a burzsoa alkotmányosság kialakulását és fejlődését, különösen az imperializmus szakaszában, ezen belül elsősorban a kapitalizmus általános válságának első és második szakaszán. A könyv történeti anyagában arra törekszik, hogy a fejlődés fő vonásait mutassa be. Súlyt helyez arra is - anélkül, hogy elmosná a burzsoa alkotmányok általános jellegzetességeit -, hogy kiemelje a burzsoa alkotmányfejlődésnek azokat a haladó vonásait és intézményeit, amelyek védeleme a monopoltőke fasiszta törekvéseivel szemben ma harci feladata lehet a munkásosztálynak és a legszélesebb tömegeknek. Igyekezett azokat a vonásokat is kiemelni, amelyek védelme alapul szolgálhat a népfront-psLitika sikján ahhoz, hogy a munkásosztály a fasizálódás elleni harcban a burzsoa alktmányok egyes intézményeinek megtartásáért folytatott küzdelmében szövetségeseket találjon, ha kiüli, a kizsákmányoló osztályok egyes rétegei között is. Ezért érthető, hogy a könyv viszonylag szélesebben foglalkozik az imperializmus időszakára eső alkotmányiejlödéesel. Ez egyben válasz Bónis elvtársnak arra a megjegyzésére is, hogy.a munka a történelmi fejlődés bemutatásánál miért nem használja fel az összes lehetőségeket. A történeti fejlődéshez kapcsolódva megemlítem még, hogy a periodizációt tekintve csupán annyiban adok újat, hogy az alkotmányfejlődés bemutatását is a Sztálin-Zsdánovilíirov-féle periodizációhoz kötöm, annak bizonyságául, hogy nemcsak jogtörténeti fejlődés általában, hanem az alkotmányfejlődés jellegzetességei is ennek a peristodizációnak keretében mutathatók be a~valóságnak megfelelően. /Jogászaink körében ez az álláspont ma sem egészen elfogadott, ma is vannak, akik tagadják, hogy a Párisi Kommün az alkotmányfejlődés vonatkozásában is uj szakasz kezdetét jelenti-e? A könyv lektorálásánál is több oldalról kellett megvédeni ezt az álláspontot./ II. A könyv Beadszerét illető megjegyzésekkel /Antalffy és Beér elvtárssk/ egyeTértek. A könyv rendszerében bizonyítani kivántam azt, hogy a sztálini tételek a burzsoa alkotmányok dialektikus elemzése alapján azok összes olyan fő sajátosságait magukban foglalják, amelyek részleteiben is meghatározzák a burzsoa alkotmányok jellegzetességeit. Bizonyitani kívántam azt, hogy a burzsoa alkotmányok elemzesénel a sztálini tételek tudományos rendszerként is jelentkeznek. /Azallamjogtudományban ez a kérdés sem vo-lt eldöntőttnek tekinthető, egészen a legutóbbi időkig. A probléma mar az all&mjogi tankönyv lektorálásánál felmrült, mely tudvalevőleg nem ebből indul ki, de ismételten előtérbe került az államjogi tankönyv vitájánál is, anélkül, hogy a kérdés megnyugtatóan megoldást nyert volna./
