Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged

1953. 09. 25. 1. rendes kari ülés

- ~J dósékor végrehajtott lots zámesökkento sek következtében rendkívül el vcltak foglalva, s kisebb mértékben, tudtak csak foglalkozni a hallgatósággal, Kint aa előző években. Est a nehézséget a Kar megbízottai akként igye­keztek kiküszöbölni, hegy fokozottabb támogatást nyújtottak a hallgatók­nak. -Több esetben konzultáltak velük, s kérdéseikre felvilágosítást nyúj­tottak . A tanácsi szerveknél gyakorlatot folytató hallgatóink jelentős segítséget kactak a foglalkoztató szervektől, E téren ki kell emelni a gyulai vere sí tan?eset, ahol a gyakorlatok megkezdése elett Harangozó Rókusné VB. tit­kár a tanács dolgozói előtt ismertette a nyári termelési gyakorlatok csL- ját és felhívta őket, hegy valamennyien lelkiismeretesen foglalkozzanak Karunk hallgatóival a szociálist® jogászképzés érdekében. Ugyancsak említésreméltó a szegedi építőipari tröszt áldozatkész munkája, amennyiben a hallgatók gyakorlati tudásának emelése érdekében a rendszeres fcglalkc záson kívül azt is lehetővé tették, hogy az üzemi felelős a hozzá­juk beosztott hallgatókat - ferenczi Györgyöt és czijjártó Svát - saját költségükön budapesti és hódmezővásárhelyi tárgyalásokra vitték el. Kris­tóf Gyc-rgy debreceni állanűgyéss, De Ily Kárcly szegedi negyei bírósági tanácselnök, Jobba Fülöp a szegedi építészeti tröszt ügyésze, Kiss Ernő a Magyar Hemzeti Bank tisztet eslője különösen értékes munkát végeztek. A kari felelős cs az instruktorok a gyakorlatok tartama alatt is állandó kapcsolatban állcttak egymással, s tapasztalataikat kölcsönösen hasznom sitetták. A szegedi intézmények kari instruktorai nemcsak a heti össze­foglaló konzultációkon vettek részt, hanem hetenként négy alkalommal, a más helyen lévő hallgatóink instruktorai pedig két alkalommal kerestek fel a hozzájuk tartozó hallgatókat és hasznos taf.es c kát nyújtottak számukra.A foglalkoztató szervek és az instruktorok között - főleg helyi vonatkozás­ban - általában megfelelő kapcsolat alakult ki. A gyakorlatok eredményességé nem csak a kari instruktorok és az üzemi felelősek jó munkájának tudható be, hanem ehhez az is nagy mértékben hoz­zájárult, hegy hallíratósérnünk sokkal nagyobb igyekezettel vett részt a gyakorlatokon, mint az előző évfolyamok. A gyakorlatok nemcsak s résztvevők tudásának gyarapodását eredményezte, hanem azt is, hogy a hallgatóság megtalálta a gyakorlati munka szépsége­it, különösen bírósági vonatke zásban. Ez utóbbi különösen azért jelentős, mert korábban a hallgatók egyetemi tanulmányaik befejezése után általában nem 3zivesen mentek az igazságügyi pályára, míg most a tapasztaltak hatá­sa alatt kellően értékelik és kedvelik a bírói, illetve az állaroügyészi munkakört. A hallgatók u* igazságügyi hatóságoknál több alkalomnál jegyzőkönyveket. Ítélet- és vé öind i tvány te rve ze te ke t, a többi szervnél dolgozók pedig kü­lönböző természetű határozattervezeteket készítettek. Megszerkesztésük el­­aagyarrőzáaa eleinte többletmunkát jelentett a foglalkoztató szeriek szá­méra, azonban a továbbiak során ftár kifejezett segítséget jelentett. E téren különösen a gyulai városi tanács és a hódmezővásárhelyi döntobizott­­ságnál gyakorlatot folytató hallgatóink tűrtek ki? Hevesi Imre, Koncsag Imre, Várnai réter is Vincze Ferenc, illetve az utóbbinál Bakó Károly, Kiss Ernő és Márton Mária. Szárién hasznos segítséget nyújtottak a kecs­keméti megyei tanács számára Török Laj„s7 Hazafi József és Kovács Jenő, akik a tanácsi tisztiselökkel együtt több községi és járási tanács mun­kájának ellenőrzésében vettek részt. Ugyancsak értékes munkát fjtettek ki a debreceni államügyészség számára Posta László és Piti György, akik

Next

/
Oldalképek
Tartalom