Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged
1954. 05. 15. 9. rendes kari ülés
A magyar jogt adomány történetének pro blémái. I, A magyar jogtudomány történetének feldolgozása elsőrendű feladataink közé tartozik. A dialektikus materializmus felfogása szerint a tudomány múltjának tanulmányozásával felismerhetjük a tudományos fej- ' lődés tör vényszerüségeit. így a tudománytörténet - mint Fogárasi akadémikus hangsúlyozza - "szükséges és szerves részévé válik magának a tudományos kutatásnak." /Filozófiai előödások és tanulmányok, Bp.1952, 129./ Művelésére ösztönöznek azok a hatalmas eredmények is, amelyeket a Szovjetunió tudósai ezen a téren elértek. A jogtudomány a társadalomtudományok közé tartozik, tehát állandóan számolnunk kell azzal a ténnyel, hogy ez a tudomány a felépítmény része, s így az alap vonatkozásában szolgálati szerepet ToTtTe. I jogtudomány történetének feldolgozásánál az alapról és a felépítményről szóló sztálini tételek kell hogy Útmutatóul szolgáljanak számunkra. A magyar tudománytörténet terül-tén a felszabadulás előtt nem sok történ t. A feudális és burzsoá tudománytörténeti irodalom rendszertelen volt, a jogtudomány vonatkozásában alig haladta meg az emlékbeszédek, alkalmi megemlékezések kereitei/Az egyetlen kivételről, a budapesti jogi karnak Eckhart Ferenctől szármázd történetéről még alább külön lesz szó./ Átfogó feldolgozásra csak a szocialista magyar jogtudomány vállalkozhatik, amely a társadalmi fejlődés törvénye it ismerve túljuthat a részletekben elvesző, a termelő viszonyoktól elszakadt polgári tudománytörténeten. Ennek a feldolgozásnak elsősorban a tudomá” nyos fejlődés törvényszerűségeinek feltárására kell törekednie, az adatokat alaposan megrostálva a lényegeseket, a jellemzőket kiemelnie és összefoglalnia. Természetes, hogy a szocialista tudománytörténet elsősorban a haladó hagyományok feltárására fog törekedni, de nem csak erre. Tárgyát elvileg is, mint a haladás történetét fogja fel, de meg akarja mutatni "a múltban való tudományos elmaradásunk történeti okait is, Magyarország gyarmati helyzetének következe k-eit a tudományra nézve," továbbá "az egyházi és főúri reakció káros, tu;c.o'..ányellenes szellemét, a tudomány fejlődését gátló befolyását." /pogerasi id.m. 132./ Ebből ered a szocialista jogtudományáérténétre nézve a teljesség követélménye. A magyar jogtudomány történetének korszakai egybe esnek hazánk történelmi periódusaival. Ennélfogva a közeljövőben a feudális és a burzsoa jogtudomány történetét kell megírnunk, majd pedig - bizonyos távlattal - a szocialista jogtudományét. A súlypontok tekintetében Fogarasi akadémikus helyesen figyelmeztet rá, hogy "nálunk a tudomány története újabb keletű, mint egyes más országok történetében," /id.m. 133/, tehát már anyagunknál fogva sem tárgyalhatjuk egyforma súllyal a régi és az újabb korokat. Ha ügyelünk arra a döntő fontosságú tényre, hogy a felszabadulással tudományunk történetében is döntő fordulat állott be, akkor a tudománytörténet súlypontját is az időben hozzánk közelebb eső polgári korszakra, ezen belül is'az ellenforradalmi korra kell vetnünk. A két nagy korszakon, s az esetleg kialakuló alkorszakokon belül viszgáljuh meg, mennyiben vette át a magyar jogtudomány a külföldi eredményeket, s mennyiben fejezte ki hazánk g'-zdasági és politikai fejlődését. Ez a vizsgálódás a súlypontinak tekintett polgári, ill. ellenforradalmi korra vonatkozóan azért is rendkivül fontos, mert a múlt hibáival tör-
