Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1952-1953, Szeged
1952. 12. 19. 4. rendes kari ülés
8 Jogtörténeti tanszék. Tisztelt Kari Tanácsülés: A magyar állam-^ és jogtörténetből kitűzött pályatételre egy pályamunka érkezett be "Ósiség a reform rszággyüléseken" címmel, "Széchenyi" jel** igével. A pályamunkára vonatkozó bírálatomat és javaslatomat az alábbiakban adom elő. A 64 ritkán gépelt iveidalra térje munka abból a megállapitásból indul ki, hegy a feudális társadalmi rend fennmaradásának legerősebb védelmezője a tulajdon feudális formája, az ősiségén alapuló magyar nemesi birtok jog veit, mely korlátozó intézkedéseivel meggátolta a kapitalista földtulajdon kialakulásé az ósiség eltörlésének kérdése tehát egyben a magyar kapitalizmus kifejlődésének kérdése veit. -Ez a kérdés azonban nyíltan csak az 1343/44-i crszággyülosen vetődött fel; a megelőző ország gyű1é sek en egyéb problémákkal kapcsolatban, mintegy mellékesen foglaltak állast a reakció és a haladás hívei. A pályamunka szerzője igy szükségesnek;látta, hegy mielőtt az ősiség felszámolásának kérdését ex asse megvizsgálna, foglalkozzék a nemességnek a katasztrofális tőkehiány enyhítésére vonatkozó egyéb próbálkozásaival, melyek mindannyiszor az ósiség zárt rendszerébe ütköztek. Munkáját ezek szerint igy tagolta: ..1 hátság; birtckhépessóg; pereskedés és a békéltető eljárás; hitetőo—a är'ki. adományrendszer kérdése a reformországgyüléoeken, ősiség.. A tula jd ónké g jen az ős is égre vonatkozó rósz aszerint teli liuany ának csak' egyha rmad át f cgl a Íja el. mondottakból következik, hegy a pályamunka a reformkor birtekjogtörté..etének egész problematikáját ét kellett hogy tekintse. A feltett kérdéshez ilyen nagyvonalú megfogáséból következnek a mű jelentős érdemei 'ős hibái is. rdene mindenekelőtt az, hogy a ref .rmországgyűlések vagyonjogi tárgyalásaiból nagy ismeretlen anyagot hozott felszínre. E korszakkal foglalkozók tudják csak igazán értékelni, milyen hatalmas munkát jelent a reformoszággyülések könyvtárat kitevő nap óinak és iratainak átböngészése. /Ez a munka gazdaságé *' bb, ha a feldolgozásra választott tárgy szélesebb körű, mórt igy nem kell egy-egy kis részletkérdéshez mindig újra átvizsgálni az egész hatalmas anyagot./ A pályamunkából megismerjük a haladás hiveinek, a reformpárt ve oá 'inek eddig javarészt ismeretlen nyilatkozatait, melyekben a jobbágyig örökös megváltása, birtokképessége, az elavult feudális vagyonjog felszámolása mellett foglal ak állást; megismerjük a reakció gyászvitözeinek hangoskodását is, akik az "ősi alkotmány", a királyi jutalmazási lehetőség, a nemesek és nemnemesek közötti különbség megszűnésének félelmétől indiottatva sokszor nevetéeges érvekkel gátolták a már amugyis alkésett reformjavaslatokat. •urdeme továbbá a pályamunkának, hogy az ósiség kérdését dialektikusán, összefügg ’ -'^n szemléli. Az imént felsorolt problémákhoz azért kell hozzá -ju. ' i, mert ezeknek megoldása mindig az ósiségbe ütközött, illetve haladó megoldása az ósiség megszüntetésére kellett hogy vezessen. Az örökváltság, birtokká ? ess ég,'hitelbank, adományrendszer kérdéseit csakugyan nem lehet elválasztani az ősiségétől, s valamennyit a tőkehiány^, megszüntetésének törő. evésé hoz, mint a nemesség reformvágyának alapvető, gazdasági okához kell kapcsolni. Még a ' ékéltető eljárásnak az ősiségtől látszólag távóles5 kérdése is joggal vonható febbe a körbe, mert az ősiségi perekkel kapcsolatos. A szerző nem téveszti szemelől azt sem,
