Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1952-1953, Szeged

1952. 12. 19. 4. rendes kari ülés

mbl. -m-V yO-1 ható r: doWl y ml azért pámanuekáni-ó 1 ,

In zogazdasági á mo baj egi tans zék .aszcént Kari Tanáésüte si

•’■■ ®©20g zdg 3ági jogból i’A beraelőszöve n,.L csoportjaink j op,r lányisaganár; r; erdőse ' címmel :no ghirdetett pálcát ételre ”A szocialista mezőgazdaságért'" jeligével beérkezett pályV.őolgoz; 11 gépelt oldalon

5 fejezetben tárgyalja témát. Forrásmunkák gyeu xt 9 müvet sorol fel.

A dolgozat II- vei megjelölt részében Sorsi Gyula 195!--ben kiadott polgári jogi jegyze te aló*-;, jón foglalkozik a -jogalanyiság ismérveivel általában, majd pontokba szedve elemzi a jogi személyiség számos kritériumát s v 'r- •1 í-i, : gy esek mennyiben ajkaim azhat ók a tszcs-k jogalanyi'rigó' • rongál]apiü eához,- Végül arra a megállapító,sra jut, hogy mivel a oszcr-k a felsőseit i es; rá vekkel rend o 11:3 znak, azokat jogalanyoknak leáll iQir.cs i te ni ,

Az egész dolgozat, azonban. -'avaros kifejezések, a érthetetlen mondatok s a kérd őssel szoros ?j össze nem függő félismeretek ha! mór. óta*

héháry példát emelünk ki orrok szem lél te késére ,

Szerző szerint a tszcs-k "megalakulásához" szükséges hatósági .engedélyt

■ l/dmtivéXésügyi minis zté .tí um a megyei tanács 3zőg zdae " osztályá■ ék "he ’z i j ául -xsá~ cl11 adja meg /2.0./, Itt n-,;. me gálákul esi. engedélyről, hanem mük< désd. - 1 p délyrol van szó s összecseréli az 2lő terj casti st

. rozsájárulás\1„ A megyei, mezőgazda sági oszt ily csupán elotcrjes zit tesz« Fee látja e két jegosaleknény kösöttj. i-c gy különbségit, A r- : tvár rt-r- e.'-óttl konstitutiv harályát co• r az önálló ász-kel kapecletu-n állapíthatjuk meg. a tszcs-k nyilvéntartásbavételének, mint jogrend ál: a" kife jesett jogalanyisággal fel nem rü ház ott szövetkelei termelő egységekrek xyilvéntartásba vételének jogalapitó hatályt ' '-aj doni tani nem lehet, legfeljebb annak deklarativ hatályáról-bes-sél•.etünk.

A tszcs céljaival kapcsolatban, melyeket összküssál, célzatosságról l- szél. Pl. a tszcs politikai célját egyszerűen abban jelöli meg, hogy felvértezi parasztságunkat a kulák és a. reakciós elem .; munkája ellen. ” u . vagvon szö’Tégessévét furcsa p&dával próbjla megma.ui.:...: - r.zcü költségyty fedezetében, irodai felszerelés vásárlásában jelöli meg ennek jelentököt. /3.0./

A A.oldalon a jogi személyiség ismérveiből lávánja a tszcs fogalmát körülimi, de az e célzói leirt mondata befejezetlen marad, igy nem érthető, mit akar kife ja zni.

A továbbiakban a fokozatosság elvével foglakozik s ezt az élvet abban látja érvényesülni, hogy a' földműves se övctkszo ti tagból a szövetkezeten belül v lő csopcrtalalcitéssal cormelő szövetkezeti tag Ionét *

Ez a megállapítás többek között, a fokozatosság elvének helytelen értelmezését tükrözi,

:;Továbc gyomlálhatva s tszcs jogalanyé sági 3.,: >gyclere korúi, egyre tisztább áttekintésre jununk.fí -• mondja -’5. •' teák 0 tisztább áttekintéshez világosabb :b£t.lmazsssá.1 1 'h< hue eljutni,, amit azonban, sajnos; szer zenél nem si került feé fede műnk,-