Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1952-1953, Szeged
1952. 12. 19. 4. rendes kari ülés
osse. 1932. december hó 6.-án, •r. I erb író J ó z se f tan s z e Eve zet ő. Idézeteihez nem jelöli meg a forrt helyeket, /6„7„és 8. o. / A kötelezettségek viseléséről a .jogi személyiség egyik ismérvéről azt mondja, hogy annak egyik* irányé Ive általában a jó szövetkező gondosságával mérhető. A^ következő mondatban aztán kiderül, hogy nem a tszcsk kötelezettségeiről, honom a tagok munkavégzéssel kapcsolatos kötelezettségekről ^beszéi, viszont ennek a kérdéssel kapcsolatban nincs semmi jelentősége, Ezt a. ismérvet is félremagyarázza. 7.oldalon átcsap a földhasználat területére, s a földhasználat jogcímeiről teszel. A ce. y. itt,is arra irányulna.. hogy a földhasználat alanyát elemezve írni-, on rá a 1. ss-k jogr.lury iságára0 Ehhez azonban nem a földhasználat jogot veiről, hanem a földhasználat formájának elemzésével juthatna el» loy ezt a kt rdést is összekuszálja, A következőkben azt a he lyteXen megállapítást kockafetatja még, hogy a tszcs-be bevitt föld a rag “birtokában"'van, tehát "a jogalany a tag." Megfelejtkozik arról, hogy a tszcs-be bevitt föld a tszcs egységes területébe olvad s ezt a tag nem "birtokolja", csak le jdcr.l jogcíme marad fenn, ami után a Ili. tipusu tszcs /és az öih !•: az/ földjáradékot fizet a tagnak, később ugyan, megemlékez. e. terriáleszövetkoz" 11 földhasználat szervezeti formájáról is, de fejtegetése itt is nélkülözi a világosságot. •összegezve a mondottakat, a dolgozat azt bizonyltja, hogy szerzője hiába szerqtrők méltányolni igyekezetét - csak felületesen fogba fel a kérdéssel-kapcsolatos anyagot, gondolatait, mondatait, kellő \:gcndolás nélkül vetítette papírra. Éppen arról nem tanúskodik, ami i/ecig a tudományos jellegű munkának e igngedhetetlen kelléke: az anyagban való elmélyedés, a mondanivaló rendszerezése, stb, szerzőnk nem értekezik a gazdasági alapnak a tárgyalt intézményhez fűződő szükség létéiről; arról sem, hogy a tszcs-k"Intézménye a szocializmus épitesében betöltendő szolgálati szerepükhöz a jogalanyiságot sem nélkülözhetik. Amit nem adott meg kifejezetten a jogalkotó, azt pótolta a gyakorlati élet célszerűségből folyó követleménye . Éhez képest a tszcsek jogalanyisága a gykorlat által elismert tény. Vannak azonban olyan jogszabályaink is, mely.ek jogalanyokként kezelik a tszcsket, midőn felruházzák szerzpdéskötési jogosultsággal és az állammal szembeni kötelezettségek alanyiságéval• /Gépállomási szerződések, termelési szerződések, beadási köt ele zetts égek, stb,/ Szerzőnk számára - dolgozata bizonyítja - kissé nehéz feladat a tudományos jellegű munka. Ha ez az első próbálkozása ezen a véren,^ kedvét ne veszítse el, de alapos önkritikával mélyedjen el a jogászi műveltség elsajátításában: Sokat kell csiszolnia jogi nyelvezetét, mely rossz es felületes, kifa j3 ző készségét, mely ma még^ túlságosan zavaros. Eór nagy ágyeke vote kétségtelenül m.egá.] lapítható, mégis' dolgozatát, . mely a pályamunkák megkívánt színvonalát nom^éri_el, sem pályadi jjal, seri dicséretté]» való jutalmazásra nem áll módomban javasolni.
