Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1951-1952, Szeged

1952. 04. 23. 6. rendes kari ülés

Jelentés az 195*2 március 26-29-én Pécsen tartott dékáni tapasztalatcseréről ,

A folyó év március ke 28-án és 29-én Pécsen megtartott tapasztal stcsere' nagyon hasznos volt számomra. Ottani megfigyeléseimet és tapasztalataimat értékesíteni fogom dékáni működésemben.

Március 28-án Mártonffy Károllyal, a budapesti Ál lám-és Jogtudományi Kar dékánjával együtt résztvettünk a pécsi kar március havi kari tanácsülésén. A tanácsülés kizárólag fontos módszertani és tanulmányi kérdésekkel foglalkozott s a kari tanácsülés valamennyi tagját áthatotta a törekvés arra, hogy meg jobb munkát végezzen.

a tárgyalás alá került ügyek közül különösen nagy jelentőségű volt a jogelméleti tanszék, kiértékelése. A tanszék munkájáról elsősorban Halász Fal tanszéki jogú előadó terjesztett elő jelentést. I jelentés alapul vételével kát tanszékvezető, Flachbart Ernő és Eis•léti Nagy Dénes vizsgálták meg a tanszék munkáját és tették meg ezzel kapcsolatos észrevételeiket, ihgának annak az eljárási módnak a helyessége, hogy a tanszék munkájának kiértékelése az érdekelt tanszékvezető jelentése alapján történik, vitatható, de maga a jelentés nagyjelentőségű tapasztalatot nyújtott számomra, mert élesen kidomborít otta azokat a szempontokat, amelyek Halász Pál kartársat tanszékvezetői munkájában irányítják.

1. / Aláhúzta az általa vezetett tanszéki munka politikai jellegét.

2. / Kiemelte, hogy a tanszék munkáját a'kollektiv it * s szelleme hatja át: az összes többi tanszékekkel és a kar összes dolgozóival való együttes munkának a szelleme a közös cél megválásitása érdekében.

3. / Rámutatott bizonyos nehézségekre, melyek abból állnak ölő, hogy állandó lakása Budapesten van és hogy az egyetem székhelyén osak hetenként négy napot tölthet. Zzt a négy napot azonban igyekszik a legteljesebb mértókben kihasználni, amint ezt az előadáshoz fűzött megjegyzésében a dékán is nyomatékosan kiemelte.

Értékes megái lé pi tás okot tartalmazott számomra az a j él öntés- és javaslat is, amelyet Dcgré Alajos adjunktus az I. éves és szakérettségis hallgatókkal való foglalkozás kérdésében terjesztett elő s am oly he z szintén élénk vita kapcsolódott. > Holub József egyetemi tanár tett előterjesztést Csernilovszkij: Állam- és Jogtörténet c. munkának kiértékeléséről. Nagyon alaposan mutatott rá arra, hogy a mi viszonyaink között a kérdéssé könyv tankönyv gyanánt még nem használható. De réndkivül értékes útbaigazítást ad nemesek a hallgatók, hanem mindenki számára a jogtörténeti eseményeknek he lyes szemléletére.

Értékes tapasztalat volt számomra a dékánnak zz a jelentése, is, amelyet az ülés vegén a lemorzsolódás kérdésében tett, személy szerint megnevezve a lemorzsolódott, illetőleg a lemorzsolódás veszélyének kitett hallgatókat.

29-én délelőtt megbeszélést tartottunk a dékánokat közösen ér-, dcklő problémákról. Ezek a problémák a következők voltak:

1./ A munkafegyelem kérdése, éspedig minden vonatkozásban, úgy a kar dolgozóival, a professzorokat is beleértve, mint a hallgatókkal szemben.

a./ A professzorokkal szemben megától értetődő követelmény, hogy az előadások esetleges elmaradása, áthelyezése, vagy a tudományos segédtanszemélyzot valamely tagja által történő helyettesités minden es then kellő időben a dókán tudomására hozattussék, hogy