Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1951-1952, Szeged

1952. 04. 23. 6. rendes kari ülés

Minden óra előtt - távirati stilusban - Összeállitom az előadásra kerülő anyag rövid vázlatát. Ezt a vázlatot óra előtti szünetben egy önként vállalkozó hallgató Írja fel a táblára. Többször felhívtam a figyelmet arra, hogy a vázlat nem helyettesíti az előadás jegyzetelését, csak az áttekintést segiti elő; ezért hallgatóim akkor jegyeznek helyesen, ha az előadottakkal folyamatosan kiegészítik a felirt vázlatot. A vázlat használata lényegesen módosítja előadási technikámat is. Jegyzeteimet alapul véve, de állva adok elő, az anyag szerkezetét a vázlaton mutatom be és ennek egyes tételeit megmagyarázom. Ezzel a hallgatók figyelme lényegesen fokozódik és a s'okszor unalmasnak látszó jogtörténeti anyag is éénkebbé lesz. A vázlatot a repetitórium során is hasznosítjuk és a hallgatók alapul vehetik a készülésnél, tudásuk ellenőrzésére. Egy hónapi előadás után a megkérdezett I.éves hallgatóság úgy nyilatkozott, hogy ez a Módszer jelentős segítséget nyújt számára".

Az előadások javításának másik módszere a szemléltető eszközök alkalmazása. A múlt félévben alkaMam.-nyílt a már régebben megrajzoltatott térképeket nagyobb számban történelmi falitérképpel kiegészíteni. Ezek közül egyet-egyet minden alkalommal be^iszek az előadásra, amikor anyagával kapcsolatba hozható. A török hódoltság, az erdélyi fejedelemség, a határcrvidéd, II.József és a Bach-korszak kerületi beosztásának jó megmagyarázása lehetetlen lenne ilyen térképek nélkül. De pl. a feudális széttagoltságot is jól érzékelteti a Zsigmond-kori nagyúri atyafiságok hatalma birtoktesteit feltüntető térkép. A társadalmi fejlődés magyarázatánál segítenek a magam-tervezte diagrammák, melyek az osztálytársadalom kialakulását, a jobbágyság egységesedését és rétegeződését illusztrálják. Ezek számát még lényegesen növelni kívánjuk. Ezenkívül minden lehető alkalommal vázlatokat rajzolok fel, amelyek pl. a család, rokonság, vagyonjog, Öröklési jog történetének megértését mozdítják elő.

A professzor oktató munkája a gyakorlatokon is folyik, ezeknek módszeréről majd Both Ödön kartárs számol be. De kifejezetten tanári feladat az anyag számonkérése. Minthogy a heti 2 óra egyvégben van a tanrendbe beállítva, minden héten az első órán visszakérdezem az előző heti anyagnak egy részét; egy órán kb. 10 hallgatót mozgatok meg.

A zárthelyi dolgozatokból félévenként kettőt ütemeztünk be, ezek időpontját előre közöljük a hallgatókkal. De^igazi számonkérés, a termés betakarítása a félévi kollokviumon és az évvégi vizsgán történik. Ennek módszerét a kari Módszertani Bizottság a múlt év decemberében - a jogtörtérei tanszéken kikisérletezett módszerre figyelemmel - szempontokat adott ki. Ezt a beváltnak tekinthető módszert a Bizottság körirata alapján ismertetetm.

Az oktatásnak a tudományostmunkába való bevezetést szolgáló, legszebb feladatokat kínáló formája a szakkör-, Az elmúlt évben ebben a vonatkozásban még kísérletezett a tanszék. Nagy nehézséget okozott,^ hogy az első szigorlaton túljutott hallgatók tanulmányi előnyök reményében azokba a szakkörökbe iratkoztak be, melyeket a II.éves Professzorok vezettek, s igy elvesztek a jogtörténet számára. Elsőévesekkel viszont nem sokat lehetett kezdeni, mert a szakköri munkát a frissen hallgatott előadási anyaggal párhuzamosan kell végezzék. A^ múlt év tapasztalatait felhasználva és értékelve tehát arra az eredményre jutottunk, hogy 1./ a szakkör témájául a hallgatók középiskolai tanulmányaihoz kapcsolódó, a haladó hagyományok vonalába eső tárgykört kell választani, 2./ a szakkörbe felvett I.éves hallgatók számára az I.félévet szemináriumszerüen kell kiképezni, s nagyobb igényeket csak a II.félévben lehet támasztani velük szemben. Gyakorlati] '-ig ez annyit jelent, hogy a jelen tanévben a reformkor és 1818- 19 problémáival foglakozunk.