Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1951-1952, Szeged
1952. 01. 23. 4. rendes kari ülés
- 4 -amit a dékán kifogásol t.i. az okmányok olvasása. Ezt azonban az életre gyakorolt halasában kell vizsgálni. Dékán Ur szerint. Az oklevél képezi az életet az elméleti előadósakkal szemben. pr. intálffy Györ^y; A referátum az elméleti és gyekor lati órák céljár"egymás tói elválasztva úgy jelölte meg, hegy az elméleti órák célja a szaktárgyra vonatkozó elméleti tudás nyújtása, mig a gyakorlati órák célja a szaktárgyra Vonatkozó gyakorlat bemutatása. Az elméleti és gyakorlat egységének marxista álláspontjára helyezkedve azt álla; ithatjuk meg, hogy nem lehet az elméleti és gyakorlati órák célkitűzése között a fennemlitett éles határvonalat meghúzni. Az elméleti órák anyagénak megértéséhez is ugyanis szükséges a gyakorlati életből hozott példák felvetése, s a gyakorlati órákon tárgyalt anyag sem érthető meg akkor, ha nem hivatkozunk a kérdés elméleti összefüggéseire. Az állam és jogelmélet területéről hozva egy példát: elméleti órán nem beszélhetünk pl. a jog és gazdaság összefüggéséről annélkül, hogy nem hoznánk fel példát akár a burzsoá, ; kár a szocialista jog köréből arra, hogy a burzsoá ill. szocialista jog visszahatása a gazdasági alapra hogyan érvényesül a gyakorlatban. Vagy nem beszélhetünk a gyakorlati órákon a nemzeti kérdés megoldásénak szocialista gyakorlatáról «anélkül, hogy ne hivatkoznánk azokra a? alapelvekre, melyeken ez a gyakorlat alapul. Kétségtelen, hogy a referátumban vázolt megoldás a gyakorlati órák módszertanára nézve a tételes tárgyak és a nemzetközi jog viszonylatában helyesek, ugyanakkor azonban kell azzal foglalkoznunk, hogy hogyan áll ez a kérdés egy olyan xelméleii tárgy viszonylatéban mint pl. az állam-és jogelmélet. Az állam-és jogelméleti gyakorlat szempontjai. Először arról a módszerről kell néhány szót szólani, melyet az elmúlt félévben a gyakorlati órákon követtünk. Az állam-és jogelméleti gyakorlatokon a hallgatók óráról órára kiadott irodalmi anyagot olvastak el és jegyzeteltek ki, amely anyag nea haladta meg a lo-15 oldalas keretet. Ezek az irodalmi szemelvények & marxizmus leninizmus klasszikusainak olyan lényegbevágó munkáiból kerültek ki, mint pl. Marx-EagelstSommunista Kiáltvány. Marx: Góthai Programm kritikája, Engels: Cseléd, magén tulaj dón és állam keletkezése, stb.. A gyakorlati óra lefolyása pedig úgy történt, hogy 1-1 hallgató /ad hoc kijelölés alapján? 8-15 perces kiselőadást tartott, melyhez a többiek kötetlen formában /tehát nem előzetes kijelölés alapján/ szóltak hozzá. A kiselőadásé rendszer azt célozza, hogy a hallgató megtanulja azt, hogyan kell gönce latait szabatosan, precízen kifejezni, a hozzászólások pedig azt a célt szolgálják, hogy minden hallgatónak mórijában álljon egyéni meglátásait a tárggyal kapcsolatben közelii. loHa^ÉiiríCf5®Sffiífem|^SgMií6ÍS|^UítiUtá.8igF1JlT '* a Kommunista Kiáltvány megbeszélésével kapcsolatban megvitattuk az osztály* marxista fogalmát, példát hoztunk a kis árzeoé/.iára, egybekapcsoltuk ezt a témát . /. AC5
