Szegedi Tudományegyetem Jog- és Közigazgatástudományi kar tanácsülései, 1949-1950, Szeged

1949. 12. 13. 4. rendes kari ülés

AW> 537/1949-550. jk.szám. Az elnök előadja, hogy a tudományos aunxa eredményes folytatásához egy orosz fordító alkalmazása kívánatosnak látszik. Jelenti, hogy ezirányban tárgyalásokat folytatott Dr.FrdŐdí József professzorral, egyetemünk orosz intézetének igazgató iával, aki, valamint a Tanulmányi Bízott - sag hozzájárulását adta Adón Ratimirné yr.Veszeli­­novits Krunica orosz fordítóként való megválasztá­séhoz. Jéegnevezett orosz fordítói készségéről, aki alkalmaztatásé tárgyában kérvényt adott ne Karunk­hoz, fcohkrét osetbcl kifolyólag alkalma volt meg­győződni, ezért elnök javasolja orosz fordítóként való megválasztását. 134. A Kar az elnök javaslatára Adó:; Ra­­tiaimé Fr. Veszelinovits Krunicát orosz fordítóként egyhangúlag meg­választja és kéri a vallás- es köz­­oktatásügyi miniszter urat, hogy a Karnak ezt a határozatát jóváhagyó­lag tudomásul venni, illetve megne­vezettet orosz fordítóként megerő­síteni , díjazására pedig megfelelő tudóspótlélcot biztosítani szíves­kedjék. 135. 5u9/l949-5ü.jk.*«óa. Az elnök felkérésére Dr. Antalfíy György tanszéki jogú előadó Gulyás János joghallgató pályamunkájának doktori érteke - zésként való elfogadására az alábbi előterjesztést teszi: ^Tekintetes Kar! Gulyás János IV. éves joghallgató azzal a kéréssel fordul a Karhoz, hogy % 1948-49. tanévben benyújtott "A magyar me­zőgazdasági szövetkezeti politika főbb kérdéseibe, szorgalmi díjjal jutalmazott pályamunkáját a Kar fogadja el doktori értekezésként és a zárthelyi i­­rásbeli dolgozat elkészítésének kötelezettsége a­­lól mentse rcl. A 38 sűrűn généit nyoleadrét oldalnyi terjedel­mű dolgozat tortenéti visszapillantással kezdődik. A szerező foglalkozik a 48 után bekövetkezett föld- Mrtokpolitiicai fe jlődésünkkel és rá nutet annak re­akciós, haladásellenes elhajlásaira. Vizsgálja a magyar szövetkezeti mozgalom kialakulásának okait éa találóan mutat rá a magyarországi főldbirtokre­­formok reakciós jellegére." A mezőgazdasági szövetkezetek problémáira át­térve. azokat elsősorban elméleti szempontból ve­szi vizsgálat alá éa ebben a részben szerző idéze­tei arról tanúskodnak, hogy ismeri, bár nem eléggé tudja rendszerezni a szocialista mezőgazdasági szak­irodalmat. A tanulmány következő részében a szerző arról 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom