Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1948-1949, Szeged

1949. 02. 22. 15. rendkívüli kari ülés

és a természotjogot is figyelembe véve, amennyiben szószerinti tényálladékófcat■nem is töltenek be - büntethetők ne lettek vol­­na,Ví /246*1«/ Minden ilyen cselekmény beleütközött a tízparan­csolatba, do a tételes nemzetközi jogba is, mely Berend részle­tezése sz@r3.nt a támadó háború indítását tiltja és bünteti, a vele kapcsolatos élet, testi épség, szabadság, szemérem, vagyon elleni cselekmények pedig már- eddigi büntetőjogunk szerint is büntetendők voltak* Á 81/1945.M.E. 3z»rendelet Berend szerint elérte volna a célját a következő rendelkezéssel is: ” A vonat­kozó jogszabályok érvényben maradnak s amennyiben azok háborús és népellenes jellegűek, a foglalt megkülcnbüEtetés szerinti bűn tetéssel sujtandők. / 243*1»/ A szerző álláspontja tehát rövi­den abban foglalható össze, hogy a visszaható erő alkalmazása jo gXlag indokolt, mert a háborús és népellenes bűncselekmények már a vonatkozó jogszabályok megalkotása előtt is büntetendők voltak a természetjog, a nemzetközi jog ill* a magyar büntetőjog értel­mében* Berend álláspontja mellett nyilatkozik meg a munkájá­ban figyelembe nem vett Trajnin és Szabó Imre is.Trajnin vissza­utasítja azt a vádat, hogy a nemzetközi büntetőbíráskodás meg­sérti a núllum crimen sine lege” elvét* Szabó utal rá, hogy n a nemzetközi büntetőjog csak részben tételes jog és a szokás­jog mellett nagy szerepe van benne az általános jogi és erkölcsi elveknek’1, nevezetesen azoknak, melyeket a civilizált nemzetek ilyenekként ismertek el; hogy a háborús főbünösök megsértették a háború vitelére vonatkozó /l9o7-i hágai, 1929-1 genfi / nem­­'közi egyezmények mellett a nemzetközi szerződések egész so­rát, valamint a nemzeti büntetőjogoknak a civilizált nemzetek büntetőjogába egységesen átment általános alapelveit/gyilkosság, rablás tilalma, stb*/; végül, hogy a háborús bűnösöket a szövet­­séges hatalmak még idejében nem egyszer figyelmeztették rá,hogy bűneik nem maradnak megtör lat lan ül*/ lá.m*15-17.1*/Hasonló ala­pokon indokolja meg a népbirósági jog visszaható erejét Szűcs János is,válasz a népbiróság ellenfeleinek ármunkájában,melyet éppen Berend ismertetett / Budapest 1948/» Nézetem szerint Berend és a most idézett szerzők he­lyesen utalnak a háborús és népellenes bűncselekményekre-vonat­kozó jogszabályok visszaható erejének alapjául szolgáló erkölcsi és nemzetközi jogi indokokra* Berend terminológiájában csak a ” természetjog” kifejezést kifogásolhatjuk, mely helyett sokkal szerencsésebb a Szabó Imre használta 11 általános jogi és erköl­csi elvek” kifejezés* Azonban.a magyar jog szempontjából mind­ezeket a megfontolásokat meg kell előznie egy tisztán jogi érv­nek: annak ugyanis, hogy az 1945: 5* t.c.-ben becikkelyezett fegyverszüneti egyezmény 14. pontja kötelezte Magyarországot a háborús bűncselekményei vádolt személyek letartóztatására, az érdekelt kormányoknak vá.ó kiszolgáltatására és az Ítélkezésben való közreműködésre* Erre Berend György mindjárt munkája beve­zetésében hivatkozik / lo.l./ Ha tehát nemzetközi jogi kötele­zettség és a magyar nép büntetőigényének kielégítése egyaránt szükségessé tették a háborús bűnösök felelősségre vonását, a rájuk megalkotott szabályok természet esen csak ex post állapít­hatták meg a háborús és népellenes cselekmények té ny álladókait, A visszaható erő alkalmazása tehát - nézetem szerint - a már el­követett cselekményeket szankcionáló népbirósági jog fogalmá­ból következik* Ez a jellege magyarázza meg azt, hogy a joggya­korlat nem azoknál a cselekményeknél ingadozott, amelyeket a

Next

/
Oldalképek
Tartalom