Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1948-1949, Szeged

1949. 02. 22. 15. rendkívüli kari ülés

■Io

felszabadulás alőtt követtek el,hanem azoknál, amelyeket az ideiglenes nemzeti kormány impériumának az elkövetési helyre való kiterjesztése után, de az 1946s 7. t.c, életbelépése előtt követtek el* Ezekre a bírói gyakorlat - Berend megállapítása szerint - az egyébként hatályon ke/ül helyezett 1921; 3 .t.c. rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazta,* / 253.1./»

Mindezek a megjegyzések nem akarnak levonni semmit a folyamodónak abból az érdeméből, hogy a nápbiráskodási jog legvitatottabb kérdésének, a visszaható erő alkalmazásának kérdésében éles judicimmnal kutatta fel a jogalkotás és jogalkalmazás egy3ég©a erkölcsi és jogi alapjait.

c/ A felelősség, szándék, bűnösség, szándékon kivül eső minősítés, beszámítást kizáró okok speciális értékelése, rézseS3égi tevékenység, mint sui generis bűncselekmény; összefüggő problémák és ezeket Berend György munkája egy szakaszban is tárgyalja / 283-3o2«1./ Amit a felelősség, felelőssé tétel és felelősségre vonás, a bűnösség a cselekmények felosztása / anyagi és alaki, sértő és veszélyez te tő bűncselekmény atb./ tekintetében előad, ugyanolyan módszerrel íródott, mint a fent már ismételten megbírált többi elvi részek* Eredeti azonban az a megállapítása, mely szerint a népbirósági alaprendeleűben P az egyes tény álládákok kizárják a motivum és az elkövetési cél értékelhetőségét#Ez tehát az objektiv felelősség előtérbe halyes és ét jelenti, értve esen itt azt. hogy 11 a háborús és népellenes bűntettekkel vádolt cselekményeiből azt ke3.1 értékelni, os?apán* milyen veszélyeztető, vagy ténylegesen jogsértő eredményt okozott a tettesnek, vagy részesnek azon cselekménye, amely a törvény valamely rendelkezése alá asubszumálhaté»n / 285.1«/ A aserző utal rá, hogy a klasszikus büntetőjog is as eredményfelelősség alapján áll a mulasztási bűncselekményeknél, valamint & préterintencionális deliktumoknál, bűnösség nélkül is, sújtja a jövedéki kihágásokat, vélelmezi az alanyi bűnösséget a öAjtojogi felelősségre vonásnál« Tehát a népbir^sági jogban e- 16irt felelőeségrevonás sem nélkülözi az alajjl bűnösséget,csak o s. vélelme sett alanyi bűnösség.

k vélelmezett alanyi bűnösség Beresd szerént a cselekmények egy részénél praesumptio iuris et de iure”, mely kisár ja a háboríts, vagy népellenes Írül ön szándék hiányának bizonyítását. így a nyilas közigazgatásban, vagy honvédelemben résztvevő a a rendelet 11«§*4.pont 2. tétel, valamint a 13,§«3.pont /2/ bekezdésében fölsorolt személyek állásvállalón a önmagában la népellenes bűntett, minden tevékenység, szándék, vagy motívum bizonyítása nélkül. Aki tehát pl. a nyilas kormány minisztere volt, vezető jellegű cselekményével segélyt nyújtott a nyilas mozgalomnak a hatalom megszerzésére irányuló lázadáshoz még akkor is, ha ^védekezése szerint csak azért vállait tárcát, hogy véresebb kező egyének működését megakadályozza. A cselekmények másik részénél vise ont az alanyi bűnösség M praesumptio iuris” alapján áll, tehát a nem háborús, vagy népellenes szándék bizonyítása ioeg van engedve. így a nyilas pártszolgálatos kétségtelenül már ezáltal kimeríti az 144o/l945.M.E# sz. rendelet 12.

^«2 .pontjában és a 13 .§ .3.pontjában meghatározott tényállásé - kot, de védekezésül felhozhatja azt, hogy nem Budapesten teljesített szolgálatot, hogy rövid ideig, kényszer hatása alatt volt pártszolgálatos, ez alatt atrocitásban nem vett részt,megszokott, vagy a bűncselekményt - mihelyt lehetett - felfedte. /288-291.1./

Az idézett helyen tett finom jogászi megkülönböztetés és a népblrósági jog egyes szabályainak beható elemzése arra mutat, hogy Berend Györgytől a büntetőjogi tudomány művelése terén még többet és jobbat várhatunk, mint amit - életviszonyai