Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1948-1949, Szeged

1949. 02. 22. 15. rendkívüli kari ülés

le, hogy a azerző & Jogtörténeti ismereteletlek as © téren járatlan gyakorlati jogászok között való terjesztésével hasznos szolgálatot teljesített.-Sa nem befolyásolja azt, hogy munkájának jogtörténeti részét csak a tételes jogi rész / bár hosszúm nyúlt/ bevezetésének tekintsük s Így magántanári képesítésének kérdésében ~ mely nem a jogtörténet, hanem a büntetőjog körébe vág - ne az erre vonatkozó bírálat megállapításait vegyük alapul.

3* Berend György munkájának harmadik rész© * A háborús és népellenes bűnösök felelősségr©vonása Európa országaiban.” Ebben Németország, Auszgria, Jugoszlávia, CsehszlovéklaySulgária, Románia, Belgium, Franciaország, Anglia, Hollandia, a skandináv államok és Lengyelország népbíráskodásáaák eredményeivel foglalkozik, végül magyarországi statisztikai adatokat közöl, Éhnek "a résznek megírása rendkívüli nehézségekkel járt,hiszen a benne tárgyalt perek a legutóbbi években folytak, ill. még folyamatban vannak* Jogbssz ©hasonlító ra csak élvétve kézül benne sor, több államnál még a statisztikai adatok besser zése is csak rendkívüli utánjárással volt lehetséges* Ibmek a résznek összeáll!tésa igen értékes hőssájárulás a népblráskodás Intézményének megértéséhez és méltánylásához; Déry Sadre szerint az adatok azt mutatják, hogy " nyugaton kössl sem voltak olyan érzelgősek és oly rendkívül tapintatosan objektivfek,mint amennyire a magyar népi demokrácia biróságainak ellenségei azt remélik és állítják.® / Id.h.639.1«/ A statisztika összeállításának itt polemikus éle van a népbirőaág ellenfelei irányában. Statisztikai érdeme mellett fel kell ismerni a könyv most tárgyalt részének azt a fogyatékosságát, ho^ nem tárgyalja bev ebben a háborús és népellenes bűnösök felelősségre vonásánál alapul vétt nemzetközi jogi elveket, melyekről pedi^g Trajnis: A hitleristák büntetőjogi felelőssége / Moszkva 1944/ és Szabó Imre: A nürnbergi per és a nemzetközi büntetőjog / Budapest 1946/ e .munkái- 1 bél bőséges tájékozódást meríthetünk, A most tárgyalt rész megítélésénél tehát a tárgy sze retetét és az utánjárást kell in- Ikább méltányolnunk, mint az ősszehasorilltő Jngi eredményeket,

4, A magántanári képesítés szempontjából leginkább Berend munkájának 2^?.része jön figyelembe: A laikus bíráskodás /mai érvényében Magyarországon. Térjedelemben / 181-321 1*/ ás érdemben Is ez a legsúlyosabb, jogászilag é legjelentősebb része a tanulmánynak. Rövid I« fejezetében csak futólag érinti a községi bi.á skodás és az ülnökök részvételével működő polgári bíróságok problémáját; ezzel kapcsolatban csak azt kívánom / megjegyezni,- hogy ahol / mint a Szabadalmi Bíróság, a Kúria ügyvédi és honvédügyekben eljárd tanácsa, a volt tozsdebiróságok, a h&sscnbérmeg állapítás! ügyekben eljárd vegye sb Íróság ok/ a bírói tanácsban jogi képesítésű tagok mellett más/ müszaki,Ügyvédi, katonai, gazdasági/ képesítésű 111.szakértelemmel rendelkező tagok vesznek részt, a bíróságot nem lehet a népbiráskodás körébe vonni. A népbiróségnak előbb kifejtett £> galmából u.i. logikusan következik, hogyxa ” szakbíró” kifejezés nemcsak a jogi, hanem a megítélt ügyek természet én gk megfelelő képesítésű egyénre is vonatkoztatható, a ” nópbiró” viszont csak olyan e^gyén lehet, aki képesítésére való tekintet nélkül, a törvényhozó-megjelölte kiválasztás alapján / demokratikus pártok, üzemek kiküldése atb./ vesz részt az igazságszolgáltatásban.

A büntető laikus bíráskodásról szóló H.fejezet az ussorabirőságokat és különösen az 19#: 23 • t. c.-ben megszerve- v zett uzsorab Íróság! különt and csókát tárgyalja. A zyers joganyag Ismertetésén kívül ez a fejezet csak egy elvi megállapítást tartalmaz: " Afc uzsorábirósági kÜlöntanác3ot... olyan Schöffe-jel-