Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1948-1949, Szeged

1949. 02. 22. 15. rendkívüli kari ülés

-7-legü népbÍróságnak kell tekintenünk, ahol az eljárd laikusbirék kizárólag a törvény által meghatározott Ipari és bányaüzemeknek a törvényben meghatározott módon kiválasztott és.kisorsolt fizikai munkásai#” / 191*1«/ Berend érdeméül kell betudnunk,hogy helyesen jelölte ki az uzsorab Író sági különtanács helyét a népbiréságok rendszerében# A különtanács Ítélkezésénekfc joggyakorlatának méltatására még túlságosan rövid volt az idő, mely működésük megkezdése és a tanulmány megírása között eltelt#

A tételes jogi rész III.fejezetes A népblráskodás, mint politikai bíróság iSagy arcra ságon. Ez az elég terjedelmes /193-226 1./ íe eset a népbiróságokra vonatkozó anyagi és alaki jogot foglalja Ö3S«e a 81/1945.és 144o/l945.M.E, az.. az 1945: 7,t#c,által törvényerőre emelt, valamint a 675o/l945 M.^.sz.rendeletek és as 1947: 54 t.c. alapján.S fejezetben alig találtok mást, mint a vonatkozó tételes jog összeállítását# Bz azonban nem volt csekély feladat, mert az egymást kövsto népblráskodás! rendeletek, majd az Idézett törvénycikk 3sinte kísérlet módjára változtatták meg az előző jogszabály rendelkezéseit, ,ami a népbírósági ;og egységes szerkezetbe foglalását tette szükségessé# Ilyen összeállításra csak az vállalkozhatott, aki,gyakorlati tapasztalatainál fogva át tudta tekinteni a népblráskodás teljes joganyagát 3 fel tudta mérni a bekövetkezett változások jelentőségét# A kritika, amelyet Berend György a kérvényéhez annakidején csatolt kéziratában a népblrósági jog egyes ellentmondásai és csiszolat lanságai fölött gyakorolt, az 1947: 54#t#o»megalkotásával jórészt tárgytalanná vált. így nem róhatjuk fel neki. hogy ebi en & fejezetben csak a törvény rendelkezéseinek a régi joganyagba való beledolgo2ás ár a szorítkozott # Helyenként kicsendül a krjjdka - természetesen jószándékú, építő kritikahangja a fejezet szövegéből, amikor a régi népbiroságl rendeletek alkalmazásánál előállott nehézségekről szól, ől. a felebbezés korlátozását, a 170T .eljárásának vegyes jellegét illetően* Bár a szerző nem hivatkozik itt egyes nápbirisági 111. országos tanácsi Ítéletekre, tárgyalásából kitűnik az a beható tárgyismeret, amelyet mint a HCJ#egykorl_ bírája szerzett#

A IV.fe jezesaj^enlegrmagyar népblráskodás és a ‘ köz törvényi” büntetőbíráskodás közötti anyagi és alaki jogi különbségekkel foglalkozik. A népblráskodás! joggal foglalkozó számára ez a fejezet a legérdekesebb, ez ad alkalmat leginkább a fennálló büntetőjogi rendszer ős az uj jogalkotás közötti elvi, világnézeti különbségek felisa érésére é3 egyúttal a feldolgozó jogászi kvalitásainak bemutatására# Berend György itt igazán elemiben van. A klasszikus elvsk és az uj jogszabályok közötti különbségeket 34 pontban foglalja össze s ezekkel egyenként foglalkozik. Hiterjeszkedik azokra az eltérésekre is, amelyeket az 1947: 34.t#o# előtti népbirósági jog tüntet fel az addigi szabályozással szemben, de amelyek a törvény életbelépése következtében hatályukat vesztették/ a halálbüntetésnek kötél mellett golyó által való végrehajtása, a kegyelmi jog gyakorlásának kivételes szabályozása, a közbenszóló határozat és az eloterje® tés meghonosítása/ s ezáltal a.legújabb jogfejlődés ismeretéhez jelentós mértékben járni hozzá, de szolgálatot tesz a jogkritikfinak ill. a jogpolitikénak ís# A 34.ponton e b^á^atban nem mehetünk végig, csak a legfontosabbakat emeljük ki, mert ezek is alkalmasak Berend módzseié nek és tudományos felkészültségének megismerésére; ezek: a./ a népbiréskcdás célja, b./ a visszaható erő megállapítása, c./ a felelősség, szándék, bűnösség, szándékon tuiteno minősítés, a beszámítást kizáró okok speciális értékelése és a részességi tevékenység sui generis bűncselekményként való megállapítása.