Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1948-1949, Szeged

1949. 02. 22. 15. rendkívüli kari ülés

—3— után az uralkodó osztály államának további kifejlődése a vitás ügyek elintézésének az egész közösségtől való elvonását és rend­szerint csak megfelelő anyagi feltételekkel rendelkező egyének részéről megszerezhető képesítéssel bird szakemberek, szakbirák kesébe juttatását. A meghatározásnak ebbe az egyetemes távlatba +. való helyezésével a folyamodd tanúságot tett arról, hogy látó­körét nem korlátozzák az adött történeti helyzetből következő " terminológiai megkötések, hanem a hasonló szerkezetű intézménye­ket világosan egy kategóriába tudja helyezni« 2« A történeti rész Berend György munkájának több, mint egyharmadét tölti ki* Kár a fogalom meghatározása után szól a népbiróság és az eskiidtbiróság eredetéről / 18-2o«l«/,részlete­sen foglalkozik a külföldi jogfejlődésben megtalálható elemekkel / 21-90,1«/, majd a laikus bíráskodás hazai történetével/91rl48.1./ A történeti rész látszólagos túlméretezése logikusan következik a fogalom meghaífár ozásából« Ha népb Írás kodás on nemcsak a mai for­radalmi büntető népbiráskodást, hanem általában a laikus elemek részvételével történő igazságszolgáltatást értjük, meg kell ke­resnünk ennek történelmi előzményeit is. Sőt talán nem tévedünk, ha Berend Györgynek hosszas történelmi fejtegetéseit a definíció bizonyító any agán ak Jjeklntgük. Mintha azt akarná bemutatni olva­sóinak, hogy a bírói funkciónak a szakbirák kezéből való részbeni elvonása nem-^álsmilyen soha nem hallott intézkedés, hanem az em­beriség történetében évezredes hagyományokkal rendelkező megol­dása az "igazság szolgáltatásának« Végigkísér az ó-indiai,zsidó, egyiptomi, perzsa, görög, karthágól, római, germán és frank nép­­biráskodásra vonatkozó adatokon, az utóbbiakban felmutatja az esküdtbiróság kialakulásának gyökereit. Részletesen foglalkozik az angol jury intézményével, a francia esküdtbiróságokkal, a for­radalom rendkívüli bíráskodásával, az egyes európai országok és az Éssakainerikai Egyesült Államok eskiidtbirósági szabályozásával. Különös figyelemmel fordul a Schöffenbirőság felé; ezn olyan ve­fyes, szakképzett és laikus birákból álló bíróság, amely a tény s jogkérdést együttesen dönti el ás együttesen, közös tanácsko­zás után szabja ki az Ítéletet.” / 57.1./ Részletesen fogja lko­­zik a Szovjetunió bírósági szervezetével és kimutatja benne a népbiráskodás erő tel joservenyesülését. A külföldi jogfejlődés­re vonatkozó általános megállapítását helyes meglátásnak kell minősítenünk: ” A történelem a világ majdnem minden népénél azt a fejlődési utat mutatja, hogy a bírói hatalmat kezdetben maga a nép egésze, majd mind kisebb csoportja/ nemzetség, család/, majd pedig egyetlen személy, rendszerint a király, vagy a feie­­delem gyakorolja. A fejlődés következő fokán a király ülnöktkr­­sakat vész maga mellé, majd a birói jogsegélyt igénylő esetek szaporodásával átruházott hatáskörben egy-egy főtisztviselő jár el egyedül, vagy ugyancsak ülnöktársakkal. Az Ítélkezésben részt­vevők személye aszerint változik, hogy az illető államban mi az uralkodó társadalmi rendszer«.• A fejlődési kör bezárul azzal, ahonnan elindult, hogy a birói hatalom birtokosa maga a nép, an­­nak gyakorlása a nép nevében és legszélesebb rétegeinek részvé­telével történik." / 21-22 1./ A munka II. része ” A laikus bíráskodás története Magyarországon elmet viseli« Bevezetőben megjegyzi a szerző, hogy a rendi Magyarországon demokratikus színezetű népbirásko­­dást kimutatni "majdnem lehetetlen, a kérdést inkább abból a szempontból vizsgálja, hogy mennyiben találhatók meg az 1945- ben életbeléptetett laikus büntető* bíráskodás elemei a magyar

Next

/
Oldalképek
Tartalom