Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1948-1949, Szeged

1949. 02. 22. 15. rendkívüli kari ülés

ito-2-portokra tagolom2 1. A fogalom meghatározása.^«Történeti részek

3. Összehasonlít ás az eurófíal államokkal. 4 «Tételesjogi fészek«

Bár az 1-3 alatt felsorolt részek értékes kiegészítései a büntetőjogi feldolgozásnak, a magántanári képesítés iránti kérés elbírálásának természetesen a 4« alatt említett* tófcélesjogl rész szolgál alapul s ezért bírálatom súlyát is erre fogom helyezni.

1. A fogalom meghatározását Boréitól György azzal vezeti be, hogy a népbÍrásko&ás nem ujvjá3Lsnsóg & jog egyetemes történetében« Évezredek távlatába nyúlik vissz», de tartalmát a korabeli társadalmi berendezkedés, gazdasági, szellemi, kulturális és politikai viszonyok alakították« De a népMráskodás, bárhol és bármikor jelent-is meg, a folyamodd szerint H oly &nMr óság által történő törvényalkalmazás, illetve igazságszolgáltatás, amelyben az eljárd bírák valamennyien, vagy azok túlnyomd része nem szakképzett bírd, hanem jogi képesítéssel nem rendelkező és azt élethivatásszerűen nem Űző aí>cmély ekből"áll«**/15 1«/ Kiegészítőéi megjegyzi* hogy ez a meghatározás sem teljesen szabatos, mert a ” nSpbírák1* között helyet foglalhatnak bírói képesítésű személyek, amint a régebben u«n«” laikus bírák® közé is kerülhetett jogi képesítésű egyéns Á döntő mozzanat az, hogy az igazságszolgáltat ás ba n résztvevő ülnökük, esküdtek, v*gy nópbirák " bird! státusba nem tartóssá s igazságszolgáltatás sál hivatásszerűen nem foglalkozó személyek legyenek«” Hépbiráskodással - folytatja a szerző - sem csak demokratikus berendezésű álla - mokban és nem csak forradalmi időkben találkozunk, de kétségte- Isi, ho^y a népblráskodásnak elsősorban. a demokratikus áXXamPend kedvez és elsősorban forradalmi változások idején jut szerephez a büntető igazságszolgáltatás területén* Berend kísérletet tesz a demokrácia és a forradalom fogalmának meghatározására és megállapítja, hogy Tf Magrarországon^ez időpontban feltétlenül fórra - dalmi átalakulásról kell beszélnünk, mert az átalakulás óriási jelentőséiig as állami, berendezkedés é3 társadalom arculata teljesen megváltás ott azon döntő körülmény következtében, hog^ a nép felett annak akarata ellenére uralkodó kisebbség kezéből az államhatalom minden megnyilvánulása átment magának a népnak a közébe/ 17-18.1«/

Az utóbbi megállapítás helyességét elismerve, figyelmünket elsősorban & népblráskodás fogaiomme ghat áro z ás ár a kell fordítanunk» Bérend György a demokratikus államrend forradalmi népbiráskodásának fontosságát felismeri, s ennek megfelelően munkája tételes jogi részében is a mal um.'1 népbiróságokkal” foglalkozik, do a fogalom meghatározásánál elvonatkozik az aktuális szóhasználattól ós g. népbiráskodás fogalmába belefoglal ja mindazt, amit régebben laikus bíráskodásnak” neveztek, tehát az esküdtbiróságot, a polgári vonatkozású népbirásl^odást/ községi és választott bíráskodás, munkaügyi, társadalombiztosítási,szabadalmi bíráskodás stb«/, valamint a forradalmi jellegű büntető népblráskodást is« A ma közkeletű fogalomnak ezt a kitér - jesztését feltétlenül helyeselnünk kell. A bírói hatalom gyakorlásának valóban csak két alapvető típusa van: az egyik az egész nép gyűlésének, vagy a nép bizonyos elvek szerint kiválogatott, de különös képesítéssel nem rendelkezőt agjainak kezébe teszi le a jogszolgáltatás funkcióját, a másik hivatásos és képesítéssel rendelkező egyénekre bízza« Amint az állam kialakulásával együtt jár a felfegyverzett nép helyébe lépő, ennek elnyomására is felhasználható külön közhatalom, Ugyanúgy vonja maga