Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1946-1947, Szeged

1946. 09. 04. 1. rendkívüli ülés

Dékán ezután a következő sza­vakkal méltatja dr. Személyi Kál­mán pályafutását, egyéniségét és érdemeit; "Megilletődéssel és mély fáj­dalommal jelentem, hogy kartársunk, a római jog kiváló professzora Személyi Kálmán 1946, évi augusztus hő 13-án eltávozott az élők sorából. Igen nehéz méltó szavakkal kifejezni, hogy kit és mit vesztet tűni: halálával. Vájjon a szókimondó, együttérző és véle­ményeiért mindig helytálló kartár­sat és barátot vagy a tudós kutatót, a tudománynak élő nevelőt, avagy pedig a méltányos és mégis a szin­­vonalat megőrző és fejlesztő cen­zort gyászoljuk-e inkább?I Minde­nekelőtt azonban az egész embert! A maga ritka egyéniségében és har­móniájában. Kilenc évet töltött a szegedi /átmenetileg kolozsvári/ fakultáson és becsülő barátokat szerzett magának; méltán, mert hi­szen a póz nélküli puritánságot az egyetemi tanári önérzettel és a vé­leménynyilvánítás méltóságával rit­ka jó ötvözetben egyesitette magába. Életútja nem volt sima. De csak a külső viszonyok keresztezték é­­letutját. A belső ember nyílegyene­sen haladt és mindig megmaradt ki­tűzött, magasabbrendü céljai mel­lett, Amikor az anyagiak gondjai tá­madtak rá és mint gyakorié ügyvéd­nek kellett keresnie mindennapi ke­nyerét, Ő az áldatlan külső viszo­nyok közepette is M maradt a tu­dományos alkotás feladatához, sőt alapvető munkáját, a széles körben elismert Római jogi tankönyvét ezen 5 5. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom