Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1946-1947, Szeged
1946. 12. 12. 4. rendes ülés - 95. Miniszteri leiratok
V TAO dő tanulmánya, amelyben - egy hosszabbra tervezett mü I. köteteként - parlamenti gyakorlatunk anyagában végzett mélyreható búvárkodás eredményeképpen a mentelmi jog kialakulását és fejlődését tárgyalja, majd a különös mentességgel kapcsolatos kérdéseket dolgozza fel. Ebbe a kérdéskörbe vág "Összeférhetetlenségi és mentelmi jog" c., Egyed Istvánnak az országgyűlési összeférhetetlenségről kiadott munkáját egyes vonatkozásokban bíráló cikke is /1938, 8. lap/. Többi dolgozataiban leginkább az 1920-1944 közti ideiglenes alkotmányjogi rend központi kérdéseivel, különösen a kormányzói jogkörrel foglalkozik /Királyi hatalom és kormányzói jogkör, 1933, 111. lapj Alkotmányjogi értekezlet és oktrojált választójog, 1935, 31. lapj A kormányzói jogkör kiterjesztésének kérdéséhez, 1936, 24. lapj Vita a kormányzói jogkörről, 1937* 16. lapj Az 1937* XIX.te. a kormányzói jogkör kiterjesztéséről és a kormányzóválasztásról, 1937, 80. lap/, Ideiglenes államjogi berendezésűik jogalapja /1938, 52. lap/, Vita az országgyűlés feloszlatásának törvényességéről /1939, 32. lap/, A kormányzói méltóság a magyar alkotmányban /1942 32. lap/. Számos, többnyire akkor aktuális közjogi problémák körül forgó cikke jelent meg a Magyar Közigazgatásban, a Magyar Nemzetben és más időszi ki lapokban isi ezeket azután külön gyűjteményekben is közzétette /A Kárpátaljai vajdaságról és annak önkormányzatáról szóló törvényjavaslat bírálata,1940, 31* lap* Történelmi alkotmányunk és a 48-as fejlődés, 1941, 23 lapj A magyar közjog időszerű kérdései I. kötet, 1941, 480 lap, II. kötet, 1942, 160 lap/. Szinte minden munkáján erősen átütő központi gondolata a jogfolytonosság és a királyság eszméje melletti sikraszállás* ezek védelmében még az 1920*1.te.-kel megalapozott alkotmányjogi provizóriumot is forradalmi Ízűnek tekinti és ezzel kapcsolatban ideiglenes mivoltát hangsúlyozza. Ismételten elitéli ezért azokat a törekvéseket, amelyek a király sági államforma védelme óimén a kormányzó jogkörének kiterjesztésére irányultak, szerinte azonban valójában az interregnum intézményesítésével a köztársasági államforma felé nyitottak utat./Királyi hatalom és kormányzói jogkör, 9. és 52. 1./ Bölöny munkáiban a magyar alkotmányjog történetileg kifejlődött intéz ményeinek átfogó ismerete, alapos forráskutatás, kiváló elmeél és erős vitatkozókészség nyilvánul megí nagy mértékben figyelmen kivül hagyja azon ban az államélet reális adottságait és a politikai fejlődést. A ^zent Korona tanán sarkalló, a tradicionális magyar lkotmány védelmére beállított közjogi iskolának tiszteletreméltó meggyőződésű és nemes fegyverzetű, de a nemzetközi távlatokat és a legújabb tudományos irányzatok megértését elóggé nélkülöző képviselőjét kell benne látnunk és értékelnünk. Peketekuty /Mankovics/ László közalapitványi ügyigaz gatősági titkár, a budapesti egyetemen az "Alkotmányjogi főszervek’' cimü tárgykör magántanára. 1935-ben avatták Budapesten a jogtudományok kormány-3*
