Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1946-1947, Szeged
1946. 12. 12. 4. rendes ülés - 95. Miniszteri leiratok
w zógyürüs doktorává. Tomesányi Móric professzpr közjogi ás közigazgatási jogi szemináriumában dolgozott és ennek kiadásában publikálta 1937-ben két első közjogi szakmunkáját /A törvények alkotmányszerüsége, 68 lap és A miniszterek államjogi felelősségének a tartalma, 36 lap/, majd 1940-ben egy harmadik terjedelmes monográfiát /A hatásköri bíráskodás 2J0 lap/, amelyek magántanárrá képesítésének is alapjául szolgáltak. Lényegében mindhárom müve az uun. alkotmánybiráskodás körébe vágó teendőket tesz vizsgálat tárgyává. Az első helyen említett értekezésében a törvények alaki és anyagi alkotmányellenességével kapcsolatban felmerülő problémákat elemzi, majd rendszeres áttekintést nyújt arról az Ötféle tételesjogi megoldásról, amelyet á különböző államok alkotmányaiban a törvények alkotmányjogi szempontból való felülvizsgálatára vonatkozólag megtalálunk. Második müve vis zont a miniszterek államjogi felelősségét szabályozó tételes jogi rendelkezések ismertetéséből indul ki, majd ezekkel kapcsolatban önállóan is állást foglal olyan értelemben, hogy ezt a felelősséget leghelyesebb általános elvi körülírással megállapítani, terjedelmét tekintve pedig úgy körvonalozni, hogy az felölelje a miniszterek által hivatalos minőségükben elkövetett minden büntetőtörvény-sértést, egyenes alkotmánysértést és az államérdek súlyos megkérősitáaát is. A miniszterek felett Ítélkező szervet illetőleg a vegyi» rendszer mellett foglal állást, vagyis ezt a funkciót fele-fele arányban hivatásos birói és politikai elemekből álló testületekre kívánja bizni. A hatásköri bíráskodásról szóló főmunkájának általános részében az alkotmánybiráskodás ez ágával kapcsolatosan felvetődő elvi kérdéseket /a hatftáköri bíráskodás jogi természet és korlátái, a hatásköri összeütközés fogalma, a hatásköri bíróság szervezete, eljárása és jogköre/ taglalja, határozottan leszögezve, hogy a hatásköri bíráskodás funkcióját teljes birói függetlenségü szervnek, formális peres eljárás keretében kell végeznie, más megoldás nem lehet kielégítői a mü különös részében a magyar hatásköri bíróságra vonatkozó jogszabályokat foglalja tudományos rendszerbe. Feketekuty László ezekben az értekezéseiben erős rendszerető és disztingváló képességéről és a közjogi gondolkodás jelentékeny erejéről tesz bizonyságot, de azokban mégis inkább csak szép folytatást Ígérő bevezetést kell látnunk átfogóbb közjogi munkák megírásához.Feketekuty azonban később egyházjogi kérdésekkel kezdett foglalkozni és több kötetre terjedő nlagyar katolikus egyházi vagyonjog" kiadását tervezte, amelyből azonban csak az 1. rész látott napvilágot /Egyházi vagyonjogi jogi személyek, 1943, 151 lap/i ennek alapján a kolozsvári volt Ferenc József-fudományegyetem egyházjogi tanszékének 1943-ban történt betöltésével kapcsolatban dr. Heller Lrik előadó által tartott szemlében az ő neve is szerepeld Feketekuty László különben 1943 végén közjogi tanulmányok végzésére nyert ösztöndíjjal G-enfbe távozott és onnan tudtommal azóta sem tért vissza. 4.
