Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1946-1947, Szeged
1946. 11. 20. 3. rendes ülés
leszűkíti: t,i, a táj momenturnában, Ezen a ponton jelöljük meg tehát mindjárt azt is, hogy módszerbeli célkitűzéseinek hol látjuk a hiányosságát, Az általa felsorolt ás egyoldalúnál: minősített szociálisgazdasági, vallási erkölcsi, kulturális ás faji szempontok Mellet-' az emberi öl dra j zi szempont valóban egyenrangú és számbaveend« szempont, a tói ft szem - pont azonban az emberfőidrejznak csupán egyik, eddig elhanyagolt, tehát nagyon helyesen kiemelendő, mindamellett még sem egyedüli és nem is legfontosabb aspektusa. Salán nem tévedünk, he a táji szempont tulhangsulyozásában egy bizonyos népi romantika földrajzi megnyilvánulásmódját pillantjuk meg, amely realitásokból indul azonban ki, azonban azok jelent őség ének a 1emelésében könnyen csúszik képekbe és szakad cl a realitástól és az igazolható áltálénositástól. Ha ilyen kifejezéseket olvasunk, hogy "minden táj rejtély, talányos,,... individuum" vagy pedig azt, hogy milyen jellegzetes "a tengerész távolbanéző pillantása" és "a déliek heves vármérséklete, fellobbané haragja", akkor az ilyenfajta képszerüségnek az időelőtti és induktive ki nem próbált általánosítás felé vivő veszélyeire érdemes felhívnunk a figyelmet, Mindezzel szemben azonban a döntő az, hogy a szerző v. maga kitűzött módszerét konkrét részletekben hogyan alkalmazza, Ezt vizsgálhatjuk dre. Aldobolyí Hagy Miklósnak "A ZsitvavÖlgy tájnépesedése" c, munkájában. Ez a mun3:a a Duna északi partján, a Duna és a Zsitva szögében elterülő - azóta újból Csehszlovákiához került - hat községből álló tájnak a leírását tartalmazza, Végig halad először a nyers tájelcmeken: a domborzati és vízrajzi, valamint a növényzeti és ásványi adottságokon, Emberi vonatkozásban a Zsitvaszög történeti életét két nagy részre osztja: az autarkic korára, vagyis arra a XIX, század közepéig terjedő időszakra, ameddig a táj lakossága végeőleg saját termelésére támaszkodva s rajta kivül eső tájak gazdasági és piaci behatásaitól függetlenül élte a maga életét és arra az időszakra, amikor a Zsitvaszög Magyarország egész mezőgazdasági területéhez hasonlóan ezt az autarkláját feladta és a modern kapitalista piaogazdálkodás keretébe illeszkedett. Végigvezeti a Zsitvaszög betelepedésének folyamatát, a foglalkozási viszonyoknak a tájjal való összekapcsolódását, rámutat a hadiutaktól való fólreesés és a nem kelet, hanem nyu-