Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1946-1947, Szeged
1946. 11. 20. 3. rendes ülés
i gat felé való nyitottság konzerváló hatására és mindézeknok a jegyében vizsgálja végig a rendelkezésre ál' » történeti adatok alapján a lélekszám alakulását. Az aatarkía feladását jelentő modern korban rámutat arra, hogy mind a félreesés, mind c viz elemének a döntő behatása, mik régebbi iöőkben előnyt jelentettek, most hátrányt jelentenek és a dekadencia folyamatát indították meg. Ezt a folyamatot vizsgálja végig a lélekszám alakulásának a megfigyelésével. Végül levonja a helyzet agrár- és iparpolitikai következményit is. Ez -a munka előnyös szinben tünteti fel dr. áldobolyi Nagy Miklósnak azt a képességétt hogy egy elvileg végiggondolt tudományos célkitűzést és ennek megfelelő módszert köve ékezetesen, de egyben a tényekkel szemben való erőszak nélkül tudjon alkalmazni. Ha első munkájával kapcsolatban kifejezésre juttattuk azt az aggályunkat, hogy a táji szempontok túlhangsúlyozásában realitástól való romantikus elszakadás veszélye áll fenn, akkor megállapíthatjuk, hogy 32 a munka garanciát nyújt arra, hogy megvan szerzőjében a tudományos ismeretek konkrét reális alapjaihoz való kapcsolódásnak az a képessége, mely egy kutatót arra képesít, hogy elvileg felvázolt módszerének konkrét alkalmazása során a re állt ás sál "*rs d krv melóddá nyomán vissza tudjon következtetni a módszer helyességére, illetőleg korrigálásának szükségességére, azaz: felismerje saját, módszerének határait. Az a mód, ahogyan a táj történetében éppen a modern társadalmi és gazdasági fejlődés legdöntőbb jelenségét, a XIX, században uralkodóbbá vált kapíialísztikus piacgazdaságnak a bekövetkeztét teszi döntő választóvonallá, világosan megmutatja, hogy teljességgel tisztában van aszal, mi az, amit tájelemekkel meg lehet magyarázni és mi az, ami az ilyen megmagyarázás lehetőségén túl esik. Rabilitáoiós kérvényének elfogadása mindenekelőtt arra a teljesítményre alapítható, mely ebben a munkában fekszik* Hármadikfkéziratban meglevő munkája, "Táj és ember a Kía-Szamos medencéjében", az előzőhöz hasonlóan egy nagyobb, erdélyi tájjal foglalkozik, Módszere és tárgyalásmódja hasonló előző munkájához, itt azonban jelentősen színezi kutatásmódját a nemzeti kérdés bele játszásai annak a kérdésnek a vizsgálata, hogy a magyarság számbeli csökkenése, illetőleg aránybeli eltolódása milyen mértékű* E 4,
