Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1945-1946, Szeged

1945. 12. 03. 2. rendes kari ülés

feladat látása vagy megjelölése és megint más valami az adminisztrálás. Az adminisztrálás gyengém, fás impon­­derabiliák mellett elsősorban való­­szinüleg ezért vonakodtam a megnyil­vánult bizalom megtisztelő parancsá­­nak eleget tenni. Mindezekre tekin­tettel nagyon kérem a kar minden tag­jának seritségét. Elsősorban a szin­tén elég nehéz időkben bangáit, déká­ni tisztséget viselt két igen tisz­telt kollegám feltorlódott tapaszta­lataiban és bölcsességében rejlő se­gítségére számitok. De ugyanily nyo­matékkai kérem a mindenki részéről felém áradó támogatásnak azon nemét, amely a kritika teljesen szabad és érzékenységet nem kímélő nyilvánítá­sában áll és amely az autonómiák lét­jogának mindenkoron beszédes bizony­sága marad. Enélkül nincs egészséges i autonómia ós célvalósitó igazgatás. Akik a szellem és az igazságku­tatás emberei, azok nagy ügyre tették fel életüket. De éppen az általuk kép­viselt ügy jellege kötelezi őket arra, hogy a magukban rejlő sajátos fény­forrásokat ne nyeljék el, hanem vilá­­goltassák azokat a közért. Az érté­kes döntéseknek és a közmegnyugvást keltő határozatoknak a forrása ez a fesztelen véleménynyilvánítás. A hát­só gondolatokat feladó, de a lelkiis­meret által sugallótt mondanivalót soha fel nem adá szellem nagy erő,a­­mely időálló eredményeket érlel, és a­­mely igazi erőssége annak az "együtt- 1 viaskodásnak", amely az autonómiáknak nemcsak privilégiuma, de egyben neme­si levele is. Ez különben a minden i­­dők hamisítatlan demokráciáinak is szellemi szülője és nevelője. A szü­. . , ' 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom