Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1945-1946, Szeged

1946. 03. 13. 3. rendes kari ülés

MS

statikusan szemlélte többé, mint az antik -római- gondolkodás és jogfelfogás, hanem a dolgokban nem csupán .

testeket látva, a bennük rejlő "dinamikát" tekintette lényegesnek. Az egyház tanitása szerint a szentségek, melyeket az egyházjogi törvénykönyv a dolgok kategóriájába utal, az érzéki észlelés alá eső külső mögött termésáetfölötti erőforrást foglalnak magukban, mely az ilyen dolgokat alapvetoen megkülönbözteti más dolgoktól. Egészen a mélyre tekintve, a középkor végén és az újkorban kifejlődő újfajta profán gondolkodás lénye-' ge szintén az, hogy a természeti tárgyak az emberi szellem behatása alatt.. olyan megsokszorozódott újfajta erőkifejtési lehetőséghez jutnak, mely a pusztán statikusan tekintett dolgokban nincsen meg. Egészen világosan

*

jelentkezik ez az objektive kihámozható gondolat különösen a technikai találmányokban. Bármilyen távol esik egymástól az egyház tanitása és ez az újfajta profán észjárás, mégis az a valóság, hogy az egyik a másikra alapvető hatást gyakorolt s ez a hatás éppen az egyház és az egyház jog

oldaláról indult ki, természetesen ; .

nem erre irányuló célzattal, de az eredményt tekintve határozottan okozati összefüggésben. Rendkivül érdé- ' kés, hogy Móra Mihály csupán a nagy.

különbséget látja az egyházi és a .

profán gondolkodás között, de a pozi» tiv kapcsolatot nem veszi észre, amikor igy ir: "Az egyházi per valóban nem a mindennapi élet és a kereskedelmi forgalom ügyleteire van beállítva és ennélfogva az egyházi tör-35.